Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2013. november 28., csütörtök

Karácsonyfa kiválasztása, gondozása.

A karácsony várása, a karácsonyi készülődés szívünkben, lelkünkben idéz elő kellemes, szeretettel teli érzelmeket. Ehhez az ingerhez szorosan kötődik a fenyőfa-karácsonyfa által az érzékszerveinken keresztül ránk gyakorolt élmény. Ebben a cikkben a karácsonyfának alkalmas fenyőkről, azok tulajdonságairól, kiválasztásuk szempontjairól, beszerzési helyekről, helyettesítő megoldásokról, és az ünnep utáni kezelésükről írok.
A karácsonyfa-állítás valószínűsíthetően Skandináviából származik, és valamikor az 1600-as évek elején gyűrűzött tovább Európa államaiba. Hazánkban ez a szokás a 19. század második felében kezdett meghonosodni. A karácsonyfa-állítás hagyományának megteremtésében Brunszvik Teréznek jelentős érdemei vannak, ugyanis nevéhez köthető az első „magyar” karácsonyfa. Irodalmunkban először Jókai Mór: A koldusgyerek című művében jelenik meg.
A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítják, és január 6-án (vízkeresztkor) szedik le.
A karácsonyfa nem minden országban fenyőfából „készül”. Egyes nemzetek egyéb növényeket is használnak erre a célra, például Amerikában a magyalt-Ilexet.
Magyarországon legelterjedtebb a Közönséges lucfenyő - Picea abies.










        


Mind a természetben, mind a magánkertekben legnagyobb számban megtalálható fenyőfélénk. Karácsonyi népszerűségét viszonylag gyors növekedésének és szép formájának köszönheti. Gyors növekedésének és elterjedtségének köszönhetően talán a legolcsóbb karácsonyfa a fenyők között. Tűlevelei aprók, színük sötétzöld, illatuk erőteljes. Hátránya, hogy lombját gyorsan elveszti, meleg szobákban néhány napon belül hullani kezdenek az apró fenyőtűk.

Dobogós helyet érdemelt ki az Ezüstfenyő (szúrós luc) – Picea pungens
Levelei hosszabbak, és keményebbek, csúcsuk hegyesebb, ezért igen szúrósak. Innen ered elsődleges neve is, a szúrós luc. Másodlagos nevét a nemesítésnek köszönhető ezüstkék színű fajtáiról kapta. Fenyőfa árusoknál elsősorban ezt a kék fajtáit keresik. A képen jól látható a színeltérés.








    

A bal fenti képen jól látható a színkülönbség. A jobboldali képen azt is láthatjuk, hogy a fiatal hajtások kékebbek, ahogy idősödnek, úgy fakul meg az élénk kék szín a leveleken. Gyantájának illata erős, kellemesen aromás. Leveleit elszáradva sem hullajtja le tömegesen, ezért sokáig a lakásban tartható.

Díjazottak között találhatjuk a Nordmannfenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) – Abies nordmanniana. Levelei hosszúsága az ezüstfenyőéhez hasonló, de attól sokkal lágyabb, selymesebb. Érintésük kellemes, a tűlevél vége tompa, ezért nem szúr. Színe élénkzöld két fonáki fehér sávval. Ez jól látható a lenti képen.



Gyantájának illata aromás, kissé citrusos illatnyommal. A fa fejlődése lassú, kedvezőtlen időjárás mellett egyenetlenül fejlődik, ezért gyakori a nem túl formás fa. Leveleit elszáradva nem hullajtja le. Drága fenyőfajta.

A dobogót ostromolja a Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii. Zöld és kék színben is kapható. Tűlevelei az előbbi fajokéhoz hasonlóan rövidek. Az előzőekhez képest a leglágyabbak, leghajlékonyabbak, végük hegyes, ezért enyhén szúrósak. Illatuk erőteljesen citrusos. A képeken láthatjuk gyönyörű formás alakját, és a két legjellemzőbb színét.










    

Kiszáradva leveleit nehezen dobja el, ezért is alkalmas karácsonyfának.

Újabban nagy divat, hogy egyesek különleges fajtájú fenyőket vásárolnak karácsonyfának. Ezek ritkák, lassú növekedésűek és igen szépek. Leveleiket nem hullajtják, meleg szobában is tartósak. Áruk igen borsos. Ilyen a Kolorádó fenyő – Abies concolor










     

A következő képen a kolbászfenyő – Abies pinsapo látható.
Különlegessége, hogy a vesszőt körkörösen (hengeresen) tűlevelek borítják.



Közönséges jegenyefenyő – Abies alba



A rövid tűs fenyők mellett néhány hosszú tűs fenyő is elterjedt. Közülük legtöbben a Feketefenyőt – Pinus nigra vásárolják karácsonyfának. Lombozata ritka, tűlevelei sokszor hosszabbak rövid társainál. Színe zöld, gyantája közepesen erős illatú. Megszáradva leveleit nem hullajtja. Fekete színű hajtásai üdítő látványt nyújt a zöld tűlevelek mögött.


 







  


További csoport alkotó az Erdeifenyő – Pinus sylvestris. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a feketefenyő, de a vessző színe nem fekete, hanem répaszínű, ami idővel világosbarna színűvé sötétül.

A divat és a piaci kereslet hatására a hosszú tűs fenyők között is megjelentek a drágább fajták. Őket az ínyenc, vastag pénztárcával rendelkező vevők keresik. Az egyik a Selyemfenyő – Pinus wallichiana. Tűi nagyon hosszúak, puhák, tapintásra selymes, innen is kapta a nevét. Laza ágrendszerű, sűrűnek csak távolról szemlélve nevezhető. Ágai gyengék. Nem igazán karácsonyfa típus. Tobozai óriásiak, karácsonyi díszek készítéséhez kiváló.










  

A másik a Simafenyő – Pinus strobus. Hasonló a selyemfenyőhöz, de tűi rövidebbek.

Vannak továbbá olyan lomblevelű örökzöldek, amelyek fenyő helyettesítői lehetnek karácsonyfa téren. Az egyik ilyen a korábban már említett Magyal – Ilex aquifolium.
Nagyon sok fajtája ismert különféle alakú és színű levelekkel. Levelei örökzöldek, szélein tüskékkel, melyek erősen szúrósak. Ez bizony nem teszi gyerekbaráttá, de az éj leple alatt belopódzó szaloncukor kedvelő manókat távol tartja.








    



A magyalhoz hasonló kinézetű, ám nem szúrós levelű a Kerti mahónia – Mahonia aquifolium.



A fenti felsorolás természetesen nem teljes körű. Minden évben jelennek meg új fajták a piacon, amelyekre természetesen van kereslet.

A rövid ismertetők után néhány egyéb hasznos információval próbálok szolgálni.
A karácsonyfának való fenyő kiválasztása családonként más és más szempontok alapján történik. Van, aki ragaszkodik a jól megszokott és bevált fajhoz, mások az eladó szakértelmében bíznak, vannak, akik a barátok tapasztalatait kérik ki, de sokszor sokkal racionálisabb dolgok döntenek pl. a rendelkezésre álló hely, a pénzügyi lehetőségek, megvételre kínált választék stb. Bárhogy is van, vásárláskor vegyük figyelembe az alábbiakat:
Milyen hőmérsékletű helyre állítjuk a fát?
Minél melegebb a helység, annál hamarabb szárad el a fa. Tévhit, hogy vízbe állított fenyő tovább bírja. A növények vízfelvételét a levelek párolgása által generált szívóhatás tartja fenn. A növény vízszállító edényei úgy néznek ki, mint egy szívószál. A levél szív felül, alul a gyökérnél pedig belép a víz a szívószálba. Mindaddig áramlik a víz benne, amíg légbuborék nem kerül bele. Ha mégis belekerülne egy sérülésnél, akkor a levelek szívóhatása által előbb- utóbb eltávozik, de a fa kivágásával a folytonosság megszakad. Sokszor hetek telnek el, mire a fa a kivágástól a szobába kerül. Ekkor vízbe állítani abszolút felesleges. A fa kiszáradását tehát a levegő hőmérsékletének alacsonyan tartásával tudjuk késleltetni.
Mennyi ideig tartjuk meg a karácsonyfát?
Ha csak néhány napig, akkor a gyorsan száradó, és leveleit könnyen hullajtó faj is megfelelő lehet.
Mennyi pénzt szánunk rá?
Mit szeretnénk kezdeni a fával a karácsony után?
Kidobhatjuk a szemétbe, ebben az esetbe ezt tegyük kulturáltan. A negyedik emelet ablakából kivágott fenyő magára hagyva nem szép látvány.
Tűzifaként hasznosíthatjuk.
Leapríthatjuk ágdarálóval és talajtakarónak teríthetjük, vagy komposztálhatjuk.
Kiültethetjük a kertbe. Természetesen erre csak a földlabdás fenyő alkalmas.
Visszavihetjük a kertészetbe. Vannak olyan kertészeti árudák, amelyek földlabdás fenyőket meghatározott feltételek mellett visszavásárolnak.
Mennyi díszt teszünk rá?
Sok és nehéz dísz nagyon megterhelő egy fa számára, ezt nem minden fajta ága bírja el, ezért célszerű az ágak erősségét, tartósságát is nézni.
Milyen rögzítő eszközünk van?
Fontos-e számunkra a természet védelme?
Ha igen, akkor elsősorban földlabdás fát vegyünk, amit karácsony után ültessünk ki. Többen sóhajtanak most fel. Igen ám, de hová ültessem. A kiültetés még a saját kerttel rendelkezők számára sem egyszerű feladat, hisz néhány év alatt betelik a kert. A problémára több megoldás adódik.
Az egyik, hogy olyan kereskedőtől veszünk fát, aki azt később visszaveszi tőlünk.
A másik, amikor e célból társulunk olyan kerttulajdonossal, aki szívesen elülteti a fánkat.
A harmadik, amikor a helyi hatósággal (önkormányzat) együttműködve olyan területekre ültetjük ki a fákat, ahol azt a hivatal szívesen veszi.
A negyedik megoldás, hogy a kertünkben már nagyra fejlődött fát nem neveljük tovább, hanem kivágjuk karácsonyfának, így nem telik meg a kertünk fenyővel, és még a természetet sem romboljuk, hisz mindig van utánpótlás.
Nem gondolom, hogy természetbarátként csak földlabdás fában gondolkodhatunk. Az se természetkárosítás, ha olyan helyről vesszük a fát, amit kimondottan karácsonyfa célból ültetvényszerűen telepítettek. Ekkor nem fenyvest károsítanak az eladók, hanem az ültetvényt aratják le.

Hol vásároljunk? Mire figyeljünk vásárláskor? Kik árulnak karácsonyfát?
Karácsonyfát szinte mindenhol kapni, csakúgy, mint görögdinnyét nyáron. Ez olyan szezonnövény, amelyből a kereskedők még az év vége előtt egy utolsó hasznot szeretnének húzni. Ezért nagyon legyünk körültekintőek, és alaposan válasszuk meg, hogy kitől vesszük meg a fát. Elsősorban attól vásároljunk, aki megtermesztette, felnevelte a fát, kimondottan erre a célra nevelte. Másodsorban olyan kereskedőtől, aki olyan ültetvényből szerezte be a fákat, amit karácsonyfának telepítettek. Harmadsorban olyan helyről, aki kényszerű fenyves kivágásból szerezte be a fákat, azaz igazoltan nem ebből a célból kellett a fenyvest kivágni. Olyan helyről ne vásároljunk, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni a fák származási helyét, eredetét.
Ne vegyük meg azt a fát, ami:
·   Elvesztette az illatát. Minél gyengébb az illata, annál régebben vágták ki, azaz mire felállítjuk karácsonyfának, már hullatja is a levelét.
·         Vásárláskor már hullajtja a lombját.
·         Tűlevelei tapintásra ridegek, száraz hatásúak.
·         Leveleken betegség tüneteit látni, rozsdás foltok, gubacsok stb.
·         Származása ismeretlen.
Legjobban akkor járunk, ha saját magunk választjuk ki a fenyőt egy erre a célra telepített ültetvényből. Szerencsére ma már sok ilyen ültetvényt találhatunk. Érdemes felkutatni őket.
Jómagam közel 10 éve saját célra nevelek különféle fajtájú fenyőket karácsonyfának. Kezdetben, mikor még kisebbek voltak, dézsásként alkalmaztam őket, ma már vágok is ki közülük. Nem kell hozzá nagy terület. Nekem egy körülbelül 14 x 25 méteres területen belül vannak a fák, mára szép fenyőligetem lett belőlük.

Újdonság az internetes karácsonyfa kereskedelem, melyről bővebben www.karacsonyfawebshop.hu oldalon tájékozódhatnak. Nekik köszönhető egy nagyon ötletes infografika is, amit a cikk végére csatoltam, de megtekinthető az előbb említett oldalon is http://karacsonyfawebshop.hu/erdekessegek-a-karacsonyfarol 


2013. november 23., szombat

Őszi lemosó permetezés

Károsítók elleni védekezés lehetőségei lombhullás után.


A gyümölcsösben az őszi szürettel nem ért véget a tennivalóink sora. Ha a vegetációs időben meggyűlt a bajunk a károsítókkal, akkor mindenféleképp javasolt az őszi lemosó permetezés. Szakemberek között vannak véleménykülönbségek a lemosó permetezések létjogosultságáról. Egyesek feleslegesnek tartják, ők inkább az állománykezelésekben hisznek, azaz azt vallják, hogy minden betegséggel akkor kell megküzdeni, amikor jelentkezik. Ezzel szemben mások támogatják a lemosó permetezéseket, mert hisznek abban, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a károsítók számát gyérítsük, ezzel akár meg is előzhetünk egy-egy komolyabb fertőzést.

Lombhullás közben.

Én támogatom az őszi és a tavaszi lemosó permetezést is, kiegészítve egyéb agrotechnikai kezelésekkel, melyekről a cikk későbbi részében írok. A lemosó permetezéseknek megelőző hatásuk van, hatásosan gyérítik a veszélyes károsítókat, ezzel a vegetációs időben kijuttatott vegyszer mennyiségét is csökkentik. Mivel a fák nyugalmi állapotában végezzük el, ezért kis túlzással bio módszernek is tekinthetjük. Mindenesetre a biológia kertművelést folytatóknak javaslom, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Mi ellen hatásos?
Szinte minden ellen, ami ilyenkor a növényen, az alatti földterületen található, illetve ott telel. Mégis mik ezek? A teljesség igénye nélkül:
·         almatermésűek tűzelhalása,

Tűzelhalás almafán.

·         baktériumos eredetű ágelhalások,
·         alma, körte ventúriás varasodása,
·         birs diplokarponos betegsége
·         levéltetvek,
·         atkák,
·         pajzstetvek,
·         vértetűk,
·         kajszi és őszibarack pszeudomonászos (gutaütés) elhalása,
·         dió xantomonászos betegsége,
·         körte, cseresznye, meggy, mikoszferellás levélfoltossága,
·         szilvarozsda,
·         cseresznye, meggy blumeriellás és fómás foltossága,
·         dió gnomóniás betegsége,
·         kajszi apiognómiás levélfoltossága,
·         kajszi sztigminás betegsége,
·         mogyoró lisztharmat,
·         alma lisztharmat,

Lisztharmatos almaág.

·         kajszi lisztharmat,
·         Őszibarack tafrinás levélfoltosodás,
·         szőlőlisztharmat,
·         körtelevélbolha,
·         rózsák levélbetegségei, stb.

Levélbeteg rózsa.


Mikor végezzük?
A permetezést ősszel a lombhullás közben kell végezni, mert ekkor a lombon áttelelő károsítók ellen is hatékonyabban védekezhetünk. Ha netán már lehullott a lomb, akkor se essünk kétségbe, és pláne ne mondjunk le erről a védekezésről. Ebben az esetben a lehullott lombot is permetezzük át alaposan, még akkor is, ha azt a később összegyűjtjük, és elszállítjuk.  A lomb égetését szándékosan nem írom. Nem vagyok híve a nyakló nélküli kiskerti tüzelésnek. Nagy pazarlásnak, és legfőképp környezetünkkel, lakótársainkkal szembeni támadásnak tartom a füstölést. A kerti szerves hulladéknak a komposztálókban a helye. Most nem térek ki a komposztálásra, de annyit szeretnék megjegyezni, hogy felejtsük el végre a manapság mélyen belénk rögzített komposztálási módokat. Ma a komposztálás alatt nem azt értjük, amit a természet művel az elhalt szerves anyagaival, hanem azt hogy ki tudja csicsásabban összegyűjteni a kerti hulladékot. Néhány komposztálásra ajánlott edényzetnek köze sincs a komposztáláshoz. Viszont az eladójuk jó pénzt tud keresni velük.  Legegyszerűbb komposztálás, ha a szerves anyagot egyszerűen csak kiterítjük a kert egy éppen szabad szegletére.  Ezt más néven talajtakarásnak is hívhatjuk.
De vissza a permetezés idejéhez. Nos ősszel végezzük fagymentes időpontban. A permetezés és a fagyás között múljon el legalább 12 óra.   
Milyen növényeket permetezzünk?
Gyakorlatilag az összes fás szárral nyugalmi állapotba kerülő lombhullató növényt lehet lemosó permetezéssel védeni. A permetezés létjogosultságát az dönti el, hogy milyen károsító és mekkora intenzitással támadta meg az adott növényt a vegetációs időben. Ha ugyanis egy egészséges, ellenálló növénnyel rendelkezünk, akkor felesleges a permetezés.
Lágyszárú élő lombozattal rendelkező növényeket az erős vegyszer koncentráció károsíthat, ezért esetükben nem javasolt a lemosó permetezés.
Milyen szerrel permetezzünk?
Hála a növényvédő szert gyártók leleményességének a piac tele van alkalmazható szerekkel. Hosszú lenne felsorolni őket, ezért inkább iránymutatást szeretnék adni, a többit pedig a szakkereskedések hozzáértő eladói biztosítják.
Az alkalmas szer kiválasztására a legjobb útmutatót az adja, hogy mi ellen szeretnénk permetezni, konkrétabban milyen károsítók gyengítették a védendő növényt.
Ha:
·         Állati kártevők, közülük is a szívó károsítók okoztak gondot (atkák, levéltetvek, pajzstetvek, vértetűk), akkor olajos lemosót kell választanunk.
·         Gombás, vagy baktériumos fertőzés esetén réztartalmú szerekkel védekezzünk.
·         Gyakran előfordul, hogy állati baktériumos és gombás károsítással is szemben állunk, erre valók a kombinált szerek, melyek a rézen, olajos lemosón felül ként is tartalmaznak.  
Néhány közismert szer; Bordóilé Neo, Bordói por, Champion, Rézkén, Olajos rézkén, Bordóilé+Kén Neo, Vektafid.
Hogyan permetezzünk?
A permetezés alapos legyen, terjedjen ki minden apró részletre, a  törzset, ágakat minden irányból alaposan járjuk körbe és nagy mennyiséggel permetezzük le. Mint az eljárás nevében is benne van, lemosó szerűen folyjon a permetlé az ágakon, törzsön, faleveleken. A kezelés során lényegesen nagyobb mennyiségű permetlével kell számolnunk, mint amennyi egy hagyományos permetezés során elfogy.
Milyen agrotechnikai kiegészítő munkálatokat érdemes elvégezni?
Mi az az agrotechnika!?! A növénytermesztésben olyan beavatkozások gyűjtőneve, amely vegyszerek használata nélkül a károsítások elhárítására irányul.
Nem szabad csak a lemosó permetezésben bízni. A permetezés nagyon jó kiegészítője, sőt sok esetben még a helyettesítője is egy-egy jól elvégzett agrotechnikai beavatkozás.
Milyen eljárások tartoznak ide?
1.      Beteg, károsított növényi részek eltávolítása.
2.      Növényi sebek kezelése.
3.      Károsítók fizikai megsemmisítése.
4.      Károsítók összegyűjtése, majd megsemmisítése csapdák segítségével.
Nézzük őket részletesebben.
Beteg növényi részek eltávolítása.
Ebbe aztán minden beletartozik, akár a teljes növény likvidálása is. Mivel a nyugalmi időszak alatt ellátandó munkákról van szó, ezért nem térek ki az ebbe a csoportba sorolható összes agrotechnikai munkára, csak az itt aktuálisakra.
Mumifikálódott termések leszedése. Télre a fán maradó termések többnyire betegségek melegágya, ezeken, illetve ezekben telelnek a betegségek áttelelő képletei. Ilyen például a monília. Ezért fontos ezeknek az egykor volt terméseknek a leszedése.

Mumifikálódott őszibarack.

Ágakra rászáradt levelek szintén betegségek miatt maradtak fenn a fán. Egészséges levelek ősszel lehullnak. Ha nem így tesznek, akkor annak nyomós oka van. Az ilyen leveleket ággal együtt távolítsuk el.
Beteg ágak levágása. Gyakran előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kárt okozó szervezet a hajtáson marad, megpróbál ott telelni, hogy tavasszal ne kelljen messzire mennie. Ilyen lehet a lisztharmat, ami ugyan nem az ág felületén, hanem a rügypikkelyek között telel, de az ilyen ágat könnyen felismerhetjük deformációjáról. Az ilyen ágakat egészséges részig visszavágva kell eltávolítani.
Beteg, elhalt, károsodott kéreg, háncs eltávolítása. Ilyet többnyire a fás részeket támadó rákos betegségek okoznak, de egyre gyakoribbak a farontók (szú, cincér) által okozott elhalások is. Az ilyen kérget, háncsot az egészséges részig ki kell vágni, tiszta sebet kell kialakítani, majd ezt kezelni szükséges.

Károsodott kéreg.

A kéreg sötét elszíneződése elhalásra utal.

Jelenléte utalás a kéregelhalásra.



Minden növényi sebet kezelni kell.
A lombhullás után nagyobb rálátás nyílik a fa fásodott részére, koronájára, törzsére. Ilyenkor vesszük észre, hogy milyen sok seb tud keletkezni kedvenc növényünkön. ha ezek a tenyészidőszak során elkerülték a figyelmünket, akkor most vegyük a fáradtságot, vegyük észre, és kezelésbe őket. Ilyen sebeket keletkezhetnek mechanikai sérüléstől, amit okozhatunk mi magunk szüretkor, vagy a fa alatti munkák során, de törhetnek ágak a széltől, a termés súlyától, verheti jég a hajtásokat, vagy dörzsölődhetnek egymáson az erős légmozgás hatására, rossz kötözés következménye is lehet, és még sokáig lehetne sorolni. Lehet fagy hatására nyílt seb, vagy rákot okozó gombás, baktériumos betegség, de egyes fás részben élő, vagy onnan táplálkozó kártevők is előidézhetnek komoly sebeket. Jelentős sebzési forrás a metszés is, amikor nem körültekintően járunk el, vagy rossz helyen vágjuk le az ágakat.
A sebeket ki kell pucolni egészen az egészséges részig. Gyakran elég nagy háncsfelületet érinthet a munka. A kitisztításhoz éles kést, metszőollót, ágkaparót, drótkefét, spaklit is segítségül kell hívni. A kitisztított sebet le kell zárni fasebkezelő anyaggal. Kerüljük az olyan anyagok használatát (festékek, olajok), melyek mérgező anyagot, nehézfémeket tartalmaznak, és légmentesen zárják a sebet.

Károsítók fizikai megsemmisítése.
A károsítók télen igyekeznek láthatatlanná válni, igaz ezt nem miattunk teszik, hanem a hideg foga elől menekülnek, jelenlétük mégis feltűnik a vizslató szemünk előtt. Amint észrevesszük őket elő a szerszámot és végezzük ki őket, de ha ez nem is sikerül, akkor legalább gyérítsük a számukat. A kéregrontókat el kell pusztítani, de az atkák, levéltetvek, pajzstetvek esetében elég, ha jelentős csapást mérünk rájuk.
Károsítók összegyűjtése csapdák segítségével.
Nyugalmi időszakban erre a legjobb példa a hernyófogó övek, vagy telelést felkínáló szalmakupacok, melyekbe a menedéket kereső károsítók tömegesen elbújnak, így már csak össze kell gyűjteni és megsemmisíteni őket. Kicsit etikátlan ugyan, mert olyan ez, mintha ránk gyújtanák a házat, de talán még az érzelmes kertész is élhet ezzel a lehetőséggel.

Kertésztársak elő a vizslató szemeket, szemüvegeket, szerszámok a kézbe, indulás a csatábaJ!