A metszőolló kiválasztása

A metszési munkák egyik legfontosabb kelléke a metszőolló. A választék nagyon nagy. Barkácsáruházakban zömében az alsó és középkategóriás típusokkal találkozhatunk, szakboltokban már megjelennek a profi kategória alsó szegmensét képviselők, de aki igazán jó metszőollót akar vásárolni, annak meg kell keresni a profi kereskedő cégeket. Ennek a cikknek a keretében nem tudok teljes körű képet nyújtani a magyarországi metszőolló kínálatról, bár szívesen megtenném, de nincs időm arra, hogy bejárjam a boltokat és lefényképezzem a kínálatot, majd kiértékeljem azokat. Inkább igyekszem arra szorítkozni, hogy milyen is a jó metszőolló.

Mi dönti el, hogy milyen metszőollóra van szükségünk?

-          mit kell metszenünk,

-          mennyit kell metszenünk,

-          mennyi pénzünk van,

-          milyenek a fizikai adottságaink,

-          esztétikai elvárásaink.

Mit kell metszenünk?

Szakmai nézőpontból a legmeghatározóbb szempont a metszőolló kiválasztásánál ennek a kérdésnek a helyes megválaszolása. Megint csak felsorolásba kell bocsátkoznom a szempontok elemzésekor:

-          A hajtás vastagsága. Minden növénynek vannak vékonyabb és vastagabb hajtásai, ágai, de egy levendulát, rózsát, labdarózsát nem lehet összehasonlítani. Mindannyian érzékeljük a különbséget közöttük. Ne azt nézzük, hogy mi a legvastagabb és legvékonyabb ága a növénynek, hanem azt, hogy zömében milyen hajtásai vannak. És ne a friss hajtásai vastagságát nézzük, hanem a nyugalmi állapotban lévő fásodott hajtásokét. Mindig azt kell nézni tehát, hogy melyik az a metszőolló, amivel a növény nagyobb részét meg tudjuk metszeni. A néhány vastagabb ág kedvért ugyanis felesleges több ezer forintért metszőollót vásárolni.

-          Az ág keménysége. Vannak puha és kemény ágú növények. Ezt mindenki tudja, aki már metszett növényeket. Sőt vannak kemény fájú növények, amik belseje üreges, ezért metszésük kisebb erőfeszítést igényel. Ilyen pl. az aranyvessző, bodza. Az ág keménysége, és vastagsága együttesen meghatározza, hogy mekkora erőt kell kifejteni a metszéséhez. De van még egy harmadik tulajdonság is, amivel számolnunk kell.

-          Az pedig az, hogy élő, vagy holt ágról beszélünk-e. Egy száraz ág elvágása, még puha fájú egyed esetén is sokkal nagyobb erőkifejtést igényel. Nagyon szembetűnő ez pl. az üreges fajtáknál. A nyári orgona elszáradt ágát komoly erőfeszítés elvágni, míg az élő hajtása szinte magát vágja ketté.

-          A metszendő növény hajtássűrűsége sem mindegy. Egy nagy méretű metszőollót szinte képtelenség úgy betolni a sűrű növény belsejébe, hogy azzal ne sértsük végig az útba kerülő ágakat. Arról már nem is beszélve, hogy képtelenek leszünk az optimális vágási helyet megragadni az ollóval. Főként nyári metszéskor, és tavasszal a nedvkeringés megindulásakor okoznak gondot az így okozott sérülések.

Összegezve: Minél vastagabb, keményebb ágú növényünk van, annál robosztusabb, erősebb metszőollóra van szükségünk. A robosztusabb metszőollók viszont nagyobbak is, ezért kisebb tenyerekbe nem férnek el, nehéz velük dolgozni, de erről majd később. Ezek a metszőollók nehezen férnek be a sűrű ágrendszerű növények belsejébe, és abszolút alkalmatlanok a gyenge, vékony ágak elvágására, mivel vágóélük között elhajlik a gyenge ág, így roncsolt vágási felületeket okoznak.

A növényünk megítélésénél sose a kirívó paramétereit nézzük, hanem mindig azt, hogy melyik a több.

Mennyit kell metszenünk?

Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi metszenivalónk van. Néhány óra alatt végzünk vele, vagy netán napokig eltart. Aki már metszett folyamatosan több órán át, az biztos érezte a metszés hatásait a kezében. Én több hónapot metszek a tél végétől kezdve. Próbálom fokozatosan terhelni a kezem, de sajnos finomkodásra nem mindig van időm. Bizony az első néhány hét után éjszakánként zsibbad a csuklóm és az alkarom, sőt, ha éppen nem megfelelő metszőollót viszem magammal, akkor még kezdetben vízhólyag is képződik a kezemen. Ennek elkerülésére ma már egy komplett szerszámos ládányi metszőollóm van, amiben mindig benne van az alkalomhoz illő is. Olyan ez nekem, mint hölgyeknél a ruhaválasztásJ. Csak engem inkább véd a jó metszőolló, mint öltöztet. Bár ez utóbbiról a későbbiekben még lesz szó. A metszés mennyiségének megfelelőn ki kell választanunk a lehető legkényelmesebb ollót. Fontos a nyél kiképzése, a nyelet borító bevonat finomsága, rugalmassága, a nyél hossza, és, amit nagyon tudok javasolni, az a nyél mobilitása. Vannak forgónyelű metszőollók, amelyek kiválóak a sok metszéshez. Nem mindegy azonban, hogy a nyél forgását milyen mechanika biztosítja. De majd erről a metszőollók kritikájánál fogok szólni.

                                                                    Tűgörgős forgónyél

Mennyi pénzünk van?

Sajnos sok kertbarátnál ez az egyik legmeghatározóbb tényező. A metszőollóknál is igaz az a megállapítás, hogy jó minőségnek ára van. De az is igaz, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb, de későbbiekben részletesen írok e metszőollók buktatóiról. Nekem sikerült belefutnom néhány bóvli cuccba.

Nos a metszőollók árai valahol 1.000 forintnál kezdődnek, és 20.000 forint tájékán végződnek. Természetesen én nem számolok néhány eszement divattal, mint pl. gyémántberakásos ollók stb.

Aki megteheti, az 5.000-12.000,-Ft-os árkategória között válogasson. Ide tartoznak ugyanis a megbízható, hosszú távon is használható szerkezetek.

Milyenek a fizikai adottságaink?

Ha van pénz, ha nincs, ha nagy a kert, ha nem, a fizikai adottságaink sok mindenben meghatározzák, hogy milyen metszőollót vásároljunk. Mik ezek a tényezők?

-          Tenyerünk nagysága. Hiába vásárolunk egy nagy méretű, és nagy vágóképességű ollót, ha egyszerűen a kicsi tenyerünk miatt nem tudjuk annyira kinyitni az ollót, amennyire azt a paraméterei engedik. A képen lenti képen jól látni a méretbeli különbségeket.

-          Milyen erős a tenyerünk, alkarunk, és az ujjainkat mozgató szalagok, inak. Korábban már írtam, hogy bizony a metszési szezon kezdetekor néhány hétig éjszakánként zsibbad a kézfejem, pedig higgyék el, hozzá vagyok szokva a metszéshez. Egész évben napi szinten használom a metszőollót, igaz a nyári metszés erőkifejtése nagyságrendekkel kisebb, mint a nyugalmi időszaké. Szóval, akinek gyengébb a keze, annak eleve kisebb ollókat kell választani, vagy olyanokat, amelyek vágást rásegítő szerkezetekkel vannak ellátva. Meg kell jegyezzem, hogy az ilyen ollókkal sokkal lassabban lehet dolgozni, mint a hagyományossal, sőt egyesek olyan bumfordiak, hogy velük csak a nagyon szabadon álló hajtások érhetők el. Ilyen pl. a lenti képen látható ollók.

Ez egy egyszerű kilincses rásegítő, ami azt teszi lehetővé, hogy több apró mozdulattal vágjunk át egy vastagabb ágat.

Ez pedig egy pneumatikus a sok közül. Ezeknél egy elektromos (legtöbbször akku) szerkezet elvégzi helyettünk a vágási munkát.

-          Jobb- vagy balkezesek vagyunk. Ez ugye nem kíván magyarázatot.

Milyen esztétikai elvárásaink vannak?

A mai világban nem elég, ha az adott eszköz tudja azt, amire megtervezték, legyártották, hanem annak jól is kell kinéznie, legalább olyannak, amilyennek mi látni szeretnénk. Persze ember és ember igényei között nagyok az eltérések, de azon réteg, aki igazán fizetőképes, bizony esztétikailag igényes is. Ezért a gyártók igyekeznek megfelelni minden elvárásnak, így pl. gyártanak külön hölgyek részére is metszőollókat, egy ilyet látni a lenti képen. Megvallom, nekem a funkció a legfontosabb, de bizony gyakran megakad a szemem egy-egy dizájnosabb darabon. Sőt vannak olyan metszőolló formák, amiket kimondottan előnyben részesítek. A bemutatott képeimen talán érzékelhető is. A képek túlnyomó része ugyanis saját metszőollóimról készült.

 



Hölgyeknek készült metszőolló.

A metszőollókról készült cikk első részének ezzel vége. A következő rész a metszőollók kritikájáról fog szólni sok képpel. Abban bemutatom az eddig szerzett tapasztalataim, ami úgy gondolom, nagyon hasznos lesz a metszőolló kiválasztásakor.