Aktuális tennivalók a kertben

Az ősz beköszöntével ismét egy olyan időszak érkezett el a kertészkedők életében, ami nagyon sok feladattal jár. Több közülük olyan fontos munka, ami már a jövő évi eredményeket alapozzák meg. A most induló sorozatban megpróbálom sorra venni a fontos munkákat.

Betakarítás

Zöldség-, gyümölcs-, fűszer-, de még a dísznövénykertben is dömping van a termény begyűjtése terén.

Dísznövények esetén betakarításról elsősorban az üzemszerűen termesztő dísznövénykertészetekben beszélhetünk, de én természetesen nem róluk írok. Házi-, és hobbikertekben a téli hónapokra valamilyen célból tartósított dísznövények betakarításáról lehet beszélni. Ezek elsősorban a szárított virágok, mint az egynyári sóvirág, az évelő sóvirág, a szalmarózsa, gombocska, szamárkenyér stb. Ezek a virágok kertünk díszítése mellett, szárítva nagyon hasznosak különféle kötészeti termékekben; csokrok, koszorúk, asztaldíszek stb. Virágok szárított szirmaiból, és illatos növényi termésekből készíthetünk még illatos potpourri-kat is. Érdemes tehát alaposan körülnézni a díszkertben és begyűjteni a hasznos dolgokat.

Egynyári sóvirág - Limonium sinuatum

Évelő sóvirág - Limonium statice

 

           

     

Szalmarózsa - Helichrysum bracteatum

Szamárkenyér - Echinops ruthenicus

     

 

Gombvirág - Gomphrena globosa

Gyógy-, és fűszernövények betakarítása, begyűjtése már sokkal inkább közismertebb feladat. Őket egész évben lehet gyűjteni, akár a saját kertünkből, akár a természetből. Őszintén szólva én támogatom a saját kertes begyűjtést, mert kizárt a természetkárosítás, megbízható a minőség (én termesztem, tudom, hogy mivel kezeltem). A természet mellett is szólnak érvek pl. a természetben előforduló növények hasznos vegyületei tisztábbak, mint a mai agyonnemesített növényeinkké, de erről most nem írnék.

Az ősz az utolsó időszak, amikor még teljes betakarítást végezhetnénk anélkül, hogy a növény megsínylené. Még van annyi ideje, hogy felkészüljön a télre, lezárja a betakarítással okozott sebeket.

A begyűjtött dísznövényeket, gyógy-és fűszernövényeket szárítsuk meg a nap segítségével, majd száraz, pormentes körülmények között tároljuk. A gyógy-, és fűszer, valamint a potpourri-nak való növények tárolásánál a légmentesség is fontos, így megakadályozzuk, hogy az értékes illó-, és aromaanyagok megszökjenek belőlük.

Gyümölcsösben most érnek azok, amelyeket télre be tudunk tárolni. Egy részüket csak frissen tudjuk elfogyasztani, gondoljunk egyes szőlő-, alma-, körtefajtákra, másik részüket kénytelenek vagyunk betárolni, mert igazán csak a tárolóban érnek meg finomra pl. a téli körték, almák, vagy a mazsolaszőlő, a harmadik részük pedig frissen is fogyaszthatók, de a tárolást is jól bírják alma, körte, mandula, mogyoró.

Megfelelő gyümölcsfajták telepítésével el tudjuk érni, hogy tavasztól őszig mindig kerüljön friss gyümölcs az asztalra, télen pedig a tárolóból tudunk finomságokat előhozni. Az ősz a növénytelepítések, megújítások időszaka is. Aki még nem rendelkezik megfelelő gyümölcsválasztékkal, vagy épp megújítani akarja a meglévőket, annak épp itt az ideje, hogy nekifogjon a tervezgetésnek. A telepítésekről hamarosan egy külön részben foglalkozom.

Ilyenkor ősszel frissen az asztalra kerülhet még szilva, őszibarack, alma, körte, szőlő, szeder, málna, mandula, mogyoró, kiwi, egy kicsit később a kieső szilva és őszibarack helyére tehetjük a naspolyát, és különleges gyümölcsöket úgymint kökény, som (bár ezt inkább ősszel), csipkebogyó, aronia, homoktövis.

Zöldségek betakarítása a legnagyobb falat. Felszedésük, és feldolgozásuk munkaigényes. Amennyiben a zöldségeskert rendszeres öntözésben és tápanyag pótlásban részesül, akkor ideje abbahagyni ezt annak érdekében, hogy a növények tárolási állóképességét fokozzuk. Az öntözés, és nitrogén tápelem a sejteket állandó növekedésre sarkallja, a növekedés nem áll le, a sejtek nagyok lesznek, faluk gyenge, víztartalmuk magas, ezáltal nehezebben tudnak ellenállni a tárolási károsítóknak. Kettő-háromhetes szünet alatt a tárolás szempontjából kedvezőtlen folyamatok megfordulnak, a növény felkészül a tárolásra.

A hagymák felszedésének utolsó pillanatában járunk. Aki még nem szedte fel az tegye meg. Ha kedvező körülmények álltak rendelkezésére a vöröshagymának, akkor már talán késő is. A hagymatest megfelelő víz mellett ősszel visszagyökeresedik, újból fejlődésnek indul, ekkor már alkalmatlan a tárolásra. Viszont késő őszre ismét újhagymánk lesz belőle.

A betakarítás megkezdése előtt a tárolót készítsük elő. A tárolásra legalkalmasabb a közel azonos klímájú, földes padlójú sötét pince, melynek hőmérséklete 10-14 fok közötti, a levegő páratartalma magas. Ez biztosítja, hogy a betárolt növények nem száradnak ki, és az alacsony hőfok miatt nem is indulnak fejlődésnek. A terményt szárazabb klímájú pincében nedves homokban, párásabb pincében akár rekeszben takarás nélkül is tárolhatjuk. A tavalyi homokot hordjuk fel, helyette hordjunk le frisset, ezzel biztosíthatjuk, hogy a legutóbbi tároláskor felszaporodott károsítók nem fertőzik meg a friss terményt. A rekeszeket alaposan mossuk meg.

Petrezselyemről és a sárgarépáról felszedést követően kézzel, egyszerű csavaró mozdulattal úgy távolítsuk el a lombot, hogy a répatest ne sérüljön. A gyökérzöldségeket az év során sok olyan behatás érhetet, amik miatt a tárolásuk garantáltan kudarchoz vezet. Ezért felszedést követően alaposan válogassuk át őket. A sérülteket használjuk el friss fogyasztásra, az egészségeseket tároljuk be úgy, hogy a kisebbek kerüljenek elérhető közelségbe, mert ezek vesztenek leghamarabb értékükből.

Ha felszedéskor nedves, sáros a talaj, akkor néhány napig kiterítve hagyjuk száradni őket. Száradást követően a rászáradt földet távolítsuk el. Burgonyát néhány napnál tovább ne tegyük ki sugárzó nap hatásának, mert a gumókban a napfény hatására, olyan enzimatikus folyamatok indulnak el, amik a burgonya ízérzetét nagyban lerontják. Legelőször a sárga típusúakon észlelhetjük a változást, megjelennek rajtuk zöld foltok.

                      

Száraz idő után esett nagymennyiségű csapadék repesztő hatása miatt tárolásra alkalmatlanná vált karalábé és sárgarépa.

     

Talajlakó kártevő által okozott rágás sárgarépán (pattanóbogár lárvája a drótféreg). A rágások nemcsak felszíniek, hanem mélyrehatóak. E sebek mentén gyorsan beindul a baktériumos rothadás, ami a tárolóban villámgyorsan átterjed az egészséges terményre.

Spanyol meztelen csiga kártétele.

Megkezdhetjük a cékla felszedését is. Beltartalmi értéke kialakult, finom savanyúság készíthető belőle. Tárolása történhet befőttként, savanyúságnak, vagy hasonlóan a többi gyökérzöldséghez, pincében. Én nagyon szeretem savanyúságnak. Kedvencem a mini gyökerekből egészben eltett savanyúság. Ezek néhány centi átmérőjű apró gyökerekből készül. Igaz befőzése macerásabb, de érdekes csemege a téli ebédek során. Eltehetjük továbbá egyszerű szeletekben, vagy mintás szeletelővel felszelve is.

Mintás szeletekből készült cékla savanyúság.

Az időben elvetett szárazbab is beérett. Hüvelye megszáradt, levele lepergett. Kisebb mennyiséget kézzel is kifejthetünk, de nagyobb mennyiség esetén érdemesebb egy fóliára kiteríteni, átcsépelni, majd a kipergett babszemeket szél segítségével kifújatni. Gyerekkoromban sokat segédkeztem papámnak a bab cséplésében. Igaz keletkezik némi veszteség, de időben sokkal rövidebb, mint a hüvelyenkénti kifejtés. A szárazbabot vagy fagyasztva, vagy szárazon szellős helyen tartva szoktam tárolni. Az utóbbit kevésbé szeretem a babzsizsik miatt. Ezt a kártevőt betakarításkor nem érzékelhetjük, mert akkor már a babszemekben van a lárvája, ami tároláskor fejlődik ki, és szitává rágja a babot, ami így ehetetlenné válik. Ezért a babot kifejlett szemnagyság idején, de nem kiszáradva szedem le, és fejtem ki, így úgynevezett kifejtőbabként teszem el fagyasztóba.

Ha betakarítunk, akkor a kertben üres ágyások keletkeznek, amiket célszerű hasznosítani, vagy ésszerűen pihentetni. A cikk folytatásaként az őszi vetésről írok.

Bátorítok mindenkit, hogy a cikkel kapcsolatban felmerülő kérdéseit tegye fel. Ezekből mindannyian tanulhatunk. Szívesen veszem, ha megosztjátok velünk a fenti témákban szerzett tapasztalataitokat. Bekülditek azokat a kötészeti munkákat, amiket saját magatok készítettetek a lakásotok, házatok díszítésére. Vagy küldötök olyan hasznos recepteket, amik segítségével mások is finom téli savanyúságokat, befőtteket, lekvárokat készíthetnek.

Növények őszi telepítése

Ősszel szinte az összes növényfajt sikerrel telepíthetjük. Kivételek természetesen vannak. A fagyérzékenyeket inkább tavaszra hagyjuk, mivel egy késő őszi ültetés, vagy ne adja ég egy korán beköszöntő tél miatt kevés idejük marad arra, hogy megfelelőképp begyökeresedjenek, felkészüljenek a telelésre. Ilyen érzékeny növény a pampafű.

Ültetés szempontjából megpróbáltam nagyobb csoportokba szedni a növényeket. Így vannak:

Évelő virágok - november közepéig sikeresen telepíthetők. Enyhébb éjszakai fagyok nem okoznak gondot, de ha már nem enged ki a fagy a talajból, akkor már ne kísérletezzünk velük.

Hagymás, gumós, hagymagumós virágok – egy felemás csoport. Egyik részük kimondottan ősszel ültetendők, míg a másik felét csak tavasszal lehet ültetni. Az őszieket augusztus végétől szeptember végéig ildomos a földbe helyezni. Zárt téri hajtatás céljából ültetésük egész januárig is elhúzódhat.

Kétnyári virágok – közi igazi szépségek tartoznak, ezért sokan kedvelik őket. Kevés olyan szabadtéri virág van amelyik ősszel bontja szirmait, majd télen pihen és tavasszal még intenzívebb virágzásba kezd. Az árvácska, százszorszép és társai ide tartoznak. Ültethetjük őket ősszel, és tavasszal is. Kiemelném a díszkáposztát. A piacon megjelenik ősszel, szépsége miatt sokan be is vásárolnak belőle. De tudni kell róla, hogy keményebb fagyokat nem vészel át a szabadban. Takarás mellett pedig könnyen berothad. A kezdeti fagyok megérkezésére a kétnyári növényeknek be kell gyökeresedni a talajba, ezért szeptember végére ültessük el őket.

Zöldségek – A zöldségeskert talaja télen üresen árválkodik, pedig nem kellene ennek így lennie, sőt kimondottan rossz az, amikor a gyomoknak teret engedünk, valamint a zord időjárásnak engedjük, hogy rombolja az értékes termőréteget. Érdemes elvetni azokat a zöldségeket, amik áttelelnek, a fennmaradó üres helyekre pedig talajtakaró zöldtrágyának alkalmas növényeket kell vetni. Ahhoz, hogy sikeresen átteleljenek a zöldségnövényeink vetésüket szeptember végére fejezzük be.

Díszcserjék - november végéig ültethetők. Kisebb talajátfagyás sem okoz problémát, csupán csak az ültetési munkákat nehezíti meg, hogy át kell törnünk a fagyott földréteget.

Gyümölcsfák, szőlő – Nagy hagyománya van az őszi gyümölcsültetésnek. Konténeres, nagy méretű példányok enyhébb éjszakai fagyok fennállásakor is eredményesen ültethetők. November végére igyekezzünk befejezni a telepítésüket.

Örökzöldek, nagyobb cserjék - akár december közepéig is eredményesen a földbe helyezhetők. Nem gond az átfagyott talaj sem, hisz gyökérzetük jóval a fagyott talaj szintje alá kerül, sőt nem is fagy át a talaj a teljes gyökérmélységig, még a leghidegebb télen sem.

Díszfák - aki mindent az utolsó pillanatra hagy az még december második felében is ültetheti a nagyobb fákat. Ekkor már komoly munka a fagyott talaj feltörése, de aki későn ébred az többnyire így jár.

Idős növények átültetése - legjobb, ha fagyott földlabdával végezzük, ehhez pedig igazi hidegre van szükség, tehát egész tél alkalmas rá. Magunk védelme érdekében válasszunk enyhébb napokat a munkára.

Szabadgyökerű növények - ültetésre a legérzékenyebb csoport. Fagyban nem végezhető, ezért telepítésüket be kell fejezni a tartós fagy megjelenésekor. Mivel eredményesen a teljes lombhullás után ültethetők, ezért nagyon szűk időintervallum áll a rendelkezésünkre az ültetésükre. Körülbelül október második felétől, november elejéig.

Milyen típusú növényekkel is találkozunk, amikor betérünk egy szakkereskedésbe? Bizonyára mindannyian ismeritek már ezeket a csoportokat, de ismeretfrissítésként átveszem őket.

Csomagolási mód alapján megkülönböztetünk FÖLDLABDÁS, KONTÉNERES, SZABADGYÖKERŰ, és GYÖKÉRCSOMAGOLT . növényeket.

Földlabdás növénnyel ősszel és tavasszal az ültetési szezonban találkozunk. Nagyon népszerű csomagolási mód, ekkor a faiskolában a növény úgynevezett saját földjéből a gyökerekhez csomagolnak egy adagot. Ez az adag attól függ, hogy mekkora a növény. Túlkoros, idős növényeknél ez több köbméter is lehet, így egy fa több tonnát is nyomhat. Ez a csomagolási mód azért jó, mert a gyökerek egy része nem sérül, védve van a gyors kiszáradástól, és ősszel az esetleges korai enyhe fagyoktól is. A földlabdát egyszerűen kézzel, vagy faiskolákban géppel készítik. A géppel kiemelt fa gyökerét jutazsákkal veszik körbe, a nagyobbakét pedig még dróthálóval (csibeháló) is megerősítik. Ezt a csomagolást kisebb növényeknél javaslom eltávolítani (ebben a kertészek ma sem képviselnek egységes álláspontot, én a gyakorlati tapasztalataimra hallgatok), de csak óvatosan, hogy a földlabda szét ne essen. Nagyobb növények esetén az ültető gödörbe helyezést követően a drótot és a jutazsákot is meglazítom és a föllabda mellé tűröm, úgy, hogy a föllabda felső része megszabaduljon tőle. A jutazsák és a drótháló is egy év alatt elkorhad. Kisebb növényeknél sűrűbb szövésű, nagyobb növényeknél ritka szövésű jutazsákot használnak. A sűrű szövésűn nehezen hatol át a gyökér, pláne akkor, ha keveset tudjuk öntözni és száraz marad a zsák, ezért is javaslom az eltávolítását, a ritka szövésűn könnyen áthatol a gyökér. De mi számit kicsi és nagy növénynek? Kicsi díszfa a 12/14-es méretig, e felett már nagyról beszélek. Később részletesen fogok írni a méretezésről.

Konténeres növényekkel nap, mint nap találkozhatunk a kertészeti árudákba betérve. A konténer bizonyos korlátokat szab a növények számára, ezért díszfáknál 12/14-es méreten felül már ritkán használják. A konténer főként az évelő virágok, díszcserjék, kisebb örökzöldek, és extra minőségű díszfák, örökzöldek csomagolási módja. Nagyobb fák, díszcserjék és örökzöldek földlabdás csomagolásban kerülnek forgalomba. Konténeres növény nagy előnye, hogy az év során bármikor ültethető. A növény gyökere egyáltalán nem sérül, ezért ültetéskor nem éri sokk a növényt. Nincs gyökérveszteség, a sok hajszálgyökér kiültetéskor azonnal növekedésnek indul. Könnyű szállítani őket, véd a kiszáradástól és közepes erősségű fagyoktól is. VIGYÁZAT konténerben a növény nehezebben telel át, még az is amelyik teljesen fagyálló, mert a tartós nagyobb mínuszokban a konténer földje teljesen átfagy, ezzel a növény töve is csonttá fagy, szétnyomja a rizómákat, gyökeresedési csomókat stb., valamint a víz is felvehetetlenné válik azon növények számára (főként örökzöldek), amelyek télen is vesznek fel vizet a talajból, ezért ezek a növények egyszerűen kiszáradnak.

Szabadgyökerű növények ősszel kerülnek a faiskolákba. Tavasszal már csak díszcserjéket, gyümölcsfákat és szőlőt árulnak szabadgyökérrel. Nagyobb méretű növények és díszfák tavaszi szabadgyökeres telepítése nagyon kockázatos. Igazi szezonjuk ősszel van, ekkor biztosabb az eredésük. Nem minden növény alkalmas szabadgyökerű telepítésre. Vannak olyanok, amelyek gyökerei közösségben élnek baktériumokkal, amennyiben ezek jelentős részét elveszti, akkor a növény biztosan nem ered meg. Mások csak egyszerűen nem viselik el a jelentős gyökérveszteséget. Nyír, bükk, gesztenye, szil nem valók szabadgyökerű telepítésre. A szabadgyökér előnye, hogy olcsó, lényegesen olcsóbb, mint a konténeres, vagy a földlabdás. Más fontos előnye nincs. Főként ipari növénytelepítéseknél és erdősítéseknél használnak szabadgyökerű anyagot. Magánkertben nem javaslom.

Gyökércsomagolt növények a csomagküldő áruházak, és az internetes kereskedés előretörésével jelentek meg. Ezek tulajdonképpen szabadgyökerű növényeket, melyek gyökerét vékony fóliába tekerik, úgy, hogy forgácsot, fűrészport tesznek a növény gyökeréhez, hogy ne száradjon ki a szállítás során.

Méret alapján megkülönböztetünk SUHÁNG, KORONÁS, CSEMETE, és IDŐS, vagy TÚLKOROS növényeket.

Úgy gondolom sok magyarázatot nem igényelnek. A SUHÁNG csak egy egyenes vessző, a KORONÁS már rendelkezik vázágakkal, mérete egész extrém nagyságig terjedhet, de ezt már TÚLKOROS növénynek hívják. Ezt a fogalmat és növényméretet kevesebben ismerik, elterjedése napjainkban is tart. Ezek nagyon nagy méretűek, elérhetik 8 métert is, törzsátmérőjük meghaladhatja az 50 cm-t, súlyuk több tonna is lehet. A CSEMETE méret szintén nem közismert. Főként erdészek használják erdőtelepítésekre. Szabadgyökerűek, méretük néhány 10 centiméter. Nagy előnyük, hogy olcsók.

A növények jelölése Nem mindegy, hogy milyen növényt, mekkora méretűt, milyen csomagolási móddal, milyen minőségben, és hol vásárolunk. Az első négy kérdésre a kertészek egy egyszerű jelölési móddal adják meg a választ. Ez a jelölés azonban a kerttulajdonosok számára sokszor kínai. Az alábbiakban ezen próbálok segíteni.

SF = sorfa, azaz olyan díszfa, amit a faiskolákban egységes méretűre nevelnek, annak érdekében, hogy az utcákba kiültetve egységes képet mutasson. Egyforma hosszú, és vastagságú törzs, a korona magassága egységes stb.

PF = parkfa, azaz olyan díszfa, amit olyan helyekre kell kiültetni, ahol nagy légtér áll rendelkezésükre a növekedéshez, tehát egy szép park.

SZOL = szoliter, azaz olyan növény, ami jellegéből adódóan akkor mutat igazán szépen, ha egyedül ültetik ki őket, tehát az általuk nyújtott látványt nem befolyásolja más a közelében álló növény.

SU = suháng

BF = bokorfa, azaz olyan díszfa, ami a földtől ágas

SZGY = szabadgyökerű

FL = földlabdás

KONT = konténeres

12/14 = fák méreteire utaló szám, ami azt jelenti, hogy a fa törzsének a kerülete, a föld felszínétől mért egy méteres magasságban hány centiméter, ez esetünkben 12-14 centiméter.

250/300 = díszfák, gyümölcsfák, örökzöldek méreteire utaló szám, ami azt adja meg, hogy a növény a gyökérnyaktól mérve milyen magas centiméterben megadva.

30/40 = kisebb örökzöldek, és díszcserjékre utaló szám, ami azt adja meg, hogy a gyökérnyaktól, vagy a konténer tetejétől számítva milyen magas a növény, centiméterben megadva.

5 L = konténeres növények mérőszáma, ami a konténer űrtartalmát adja meg literben.

CSP = cserepes növény, cserép alatt nem az agyagcserepet, hanem a keményfalú műanyag cserepet értjük

8/10 = hasonló számot írtam már a díszfáknál, de fontos, hogy a hagymás virágok vonatkozásában is megemlítsem. Náluk ez a szám a hagyma legvastagabb körméretét adja meg centiméterben. Nagyon fontos szám, mert a túl kicsi hagyma nem virágzóképes.

I, II, III stb. OSZT = ez  a minőségi osztályba sorolást adja meg, értelemszerűen az I osztályú a legjobb.

Ezek a legelterjedtebbek. Remélem nem hagytam ki fontos jelölést. Ha mégis, akkor kérdezzetek rá nyugodtan.

A fenti jelöléseket csoportosan használják a növényeknél. Nézzünk példákat:

SF FL 12/14 = földlabdásan csomagolt sorfa, melynek a gyökérnyaktól egy méteres magasságban mért törzskerülete 12-14 centiméter között van.

FL 250/300 =  földlabdás növény (zömmel örökzöldeknél találkozunk ilyen jelöléssel), melynek a gyökérnyaktól mért magassága 250-300 centiméter között van.

KONT 5L 40/60 = 5 literes konténerben nevelkedett növény, melynek a magassága a gyökérnyaktól mérve 40-60 centiméter közé esik.