A növényvédelmi oldalon bővebb információk róla.
2011. június 18., szombat
2011. június 14., kedd
Aranyvessző-Forsythia elterjedt nevén aranyeső metszése
A nyár kezdetén már-már azt gondolnánk, hogy vége a metszéseknek. Rosszul tesszük, ha ilyen gondolatok forognak a fejünkben. Egyes növényekbnek csak most kezdődik el a metszése, míg másokat egész évben folyamatosan metszünk.
Folyamatos metszésre legjobb példák a rózsák, a sövények, alakra nyírt növények.
A most metszendőkre pedig a korábbi cikkemben (a metszés alapjai) felsorolt négy csoport közül a második csoport tagjai, azaz a lombfakadás előtt virágzók. Ezek a növények a vegetációs idő során növesztett vesszőkön ülő leveleik hónaljában képzik virágaitkat, a melyek a tél kedvezőtlen körülményei miatt nem nyílnak ki. Viszont a tavasz első jeleire (sokszor már egy hosszú ősz esetén is kinyílik néhány virág) szirmot bontanak. Olyan korán virágoznak, hogy a levelek még meg sem jelennek. Ezeket a növényeket nem metszük nyugalmi állapotukban, mert azzal sok virágot dobnánk ki. Velük megvárjuk, amíg elnyílnak és ezt követően metszük őket. Ilyen növények:
törpemandula-Amygdalus nana
aranyvessző-Forsythia
téli jázmin-Jasminum nudiflorum
lila akác-Wisteria sinensis
Őket legjobb közvetlen az elvirágzás után metszeni. Lelkisimeretesen bevallom nekem ritkán sikerül ebben az időpontban metszenem őket. pont ekkor ugyanis olyan sok egyéb teendő van a kertben, hogy halasztódik a metszésük. Nekem sok ilyen növényem van, ezért a metszésük több napot vesz igénybe. Akinek kevés van és fiatalok, azok biztosan be tudják tartani az optimális időpontot.
A hosszú bevezető után ebben a cikkben az aranyvessző (népi nyelvén aranyeső)-Forsythia metszéséről írok.
Ahhoz, hogy ezt a virágmennyiséget évről-évre produkálja több dolog mellett szükség van a rendszeres metszésre. Nekem ez az aranyvessző sor nyíratlan sövényként funkcionál. A házat részben takarja a közút felől, részben pedig felfogja az út felől érkező ártalmas port, zajt. Nekem tehát fontos, hogy sűrű legyen. A sövény 9 éves. Olyan terjedelmessé vált, hogy a metszés során a nagyságából is vissza akartam venni. A fentiek alapján a következőkben bemutatott metszés célja tehát:
Folyamatos metszésre legjobb példák a rózsák, a sövények, alakra nyírt növények.
A most metszendőkre pedig a korábbi cikkemben (a metszés alapjai) felsorolt négy csoport közül a második csoport tagjai, azaz a lombfakadás előtt virágzók. Ezek a növények a vegetációs idő során növesztett vesszőkön ülő leveleik hónaljában képzik virágaitkat, a melyek a tél kedvezőtlen körülményei miatt nem nyílnak ki. Viszont a tavasz első jeleire (sokszor már egy hosszú ősz esetén is kinyílik néhány virág) szirmot bontanak. Olyan korán virágoznak, hogy a levelek még meg sem jelennek. Ezeket a növényeket nem metszük nyugalmi állapotukban, mert azzal sok virágot dobnánk ki. Velük megvárjuk, amíg elnyílnak és ezt követően metszük őket. Ilyen növények:
törpemandula-Amygdalus nana
aranyvessző-Forsythia
téli jázmin-Jasminum nudiflorum
lila akác-Wisteria sinensis
Őket legjobb közvetlen az elvirágzás után metszeni. Lelkisimeretesen bevallom nekem ritkán sikerül ebben az időpontban metszenem őket. pont ekkor ugyanis olyan sok egyéb teendő van a kertben, hogy halasztódik a metszésük. Nekem sok ilyen növényem van, ezért a metszésük több napot vesz igénybe. Akinek kevés van és fiatalok, azok biztosan be tudják tartani az optimális időpontot.
A hosszú bevezető után ebben a cikkben az aranyvessző (népi nyelvén aranyeső)-Forsythia metszéséről írok.
Ilyen volt metszés előtt, és teljes virágzásban lent. |
- a folyamatos virághozam biztosítása,
- a sövény méretének csökkentése
- a bokor megújítása
- a növény túl sok friss hajtást veszít,
- túl sok friss seb keletkezik,
- nem marad elég idő az új hajtások kifejlődéséhez, télelésre történő felkészüléshez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)