Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2011. február 24., csütörtök

A cseresznye metszése.

A cseresznye hagyományos koronaformájú, vadalanyra oltott gyümölcsfa, melynek kifejlett korára 60-70 négyzetméter nagyságú területre van szüksége. Sajnos a mai kisméretű kertekben ritkán találni számára ekkora területet, ezért a nemesítés iránya nem a gyümölcs ízletessége, nagysága, roppanó húsa, egyszóval a gyümölcs minősége felé ment el, hanem a növény törpésítése felé. Ma már kapható extra kis termetű változatban is. Ezek terméséből ritkán lesz lekvár, fincsi befőtt, cseresznyés pite stb.
Mivel tudjuk, hogy a cseresznye nagy helyet igényel, ezért telepítésekor legyünk nagyon körültekintők. Nincs rosszabb dolog, mint megválni egy fiatal, ízletes gyümölcsöt bőven termő cseresznyefától, csak azért, mert túlnőtte a rendelkezésére álló helyet.
A cseresznye hagyományos koronaformát kialakító növény. Ettől nekünk sem szabad eltérnünk a metszés során. A hagyományos koronaformák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. Ebből is megkülönböztetünk három altípust:
  • ágcsoportos sudaras, amikor egy központi tengelyen (ezt szaknyelven sudárnak hívjuk) meghatározott magasságban ágcsoportok alakulnak ki (más szóval ágemeletek),
  • szórt állású sudaras, ami az előzőhöz nagyban hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nincsenek egységes ágemeletek, hanem a sudár mentén változó magasságban szórtan helyezkednek el az oldalhajtások,
  • kombinált korona, amikor a sudarat egy bizonyos magasságban kivágjuk, ezzel meghatározzuk a fa magasságát, a kombinált korona esetében 2-3 emeletet alakítunk ki.
Leggyakrabban az ágcsoportos sudaras koronát alakítjuk ki. Ennek előnye, hogy megfelel a cseresznye természetes koronaformájának, tehát nem kell a növényt metszéssel erőszakolnunk. Hátránya, hogy kialakítása több évig tart, ezért termőre fordulása is későn történik meg, valamint a meghagyott sudár miatt magasra nő, ami megnehezíti a gondozását és a termés betakarítását.
A cseresznye magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. Ezért a metszés során erős beavatkozást mellőzzük. Nem is tűri jól az erős metszést, nagy sebei nehezen gyógyulnak, mézgafolyás jelenik meg rajtuk, idővel elkezdődik a korhadás. Idős cseresznyefák ifjítása ezért nem könnyű feladat, inkább javaslom, hogy idős fa helyett már időben telepítsünk újat.
Kialakítása során törekedjünk a szórt állású sudaras korona kialakítására, ekkor ugyanis idősebb korban kisebb a repedés, hasadás veszélye. Pláne fontos ez a mostanság jelentkező viharos szelek mellett.
Metszése során az alábbiakra szorítkozzunk:
  • ne engedjük, hogy több vezértengelyt, sudárt képezzen, ha előfordul, hogy másik sudárt fejleszt, akkor azt mindig távolítsuk el,
  • növekedése során az alsó ágai mindig mélyebbre hajolnak, ez az alatta fekvő terület gondozását nehezíti, ezért javasolt ezeknek az ágaknak az eltávolítása,
  • ne engedjük, hogy koronája nagyon besűrűsödjön, ezért minden évben a korona közepén fejlesztett hajtásokat távolítsuk el
  • beteg, sérült, törött ágakat mindig metsszük le minimum az élő részig.
A cseresznye középhosszú termővesszőin és bokrétás termőnyársain terem.


Középhosszú termővessző. Rajta levélrügyek és dundi csoportos virágrügyek egyaránt megtalálhatók.

Bokrétás termőnyárs.

Bokrétás termőnyárs.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése