Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2011. december 18., vasárnap

Metszési tematika

A tél beköszöntével némileg csökkentek a kinti feladataim. A növények ilyenkor kevesebb feladtot adnak, ezért több időm marad szakmai cikkek írására. A lenti tematika szerint szeretném tovább folytatni a tavaly megkezdett metszés sorozatot. A tematikából már több cikk elkészült, de ezeket is át fogom tekinteni és ahol kell bővítem a tartalmukat. A tematikában piros színnel fogom jelölni azokat amelyeket már elkélszítettem, azaz megtalálhatók itt a cikkek között. A cikekk megírásával nem követem a tematika sorrendiségét, sőt abban is biztos vagyok, hogy nem is tudom megírni az összes cikkekt a metszési idő megérkézeséig, de igyekszem megírni azokat, amelyek a legnagyobb közérdeklődésre tarthatnak számot.


METSZÉS TEMATIKA

I; Általános ismeretek

            Növények fejlődése, növekedése

            A metszés szükségessége

            A metszés eszközei

            A metszés anyagai

            Metszési hulladékok

            Metszési hibák

            Metszés előtti mérlegelés (kérdőív)

            Metszési fogalmak



II; Gyümölcsfák metszése

            A gyümölcsfák termőrészei

            Legelterjedtebb koronaformák

            Koronaalakítás szabályai

            Koronaalakítás

            Termőkori metszés főbb szabályai

            Jelentős csoportok

                        Csonthéjasok

                                   Cseresznye

                                   Meggy

                                   Szilva

                                   Sárgabarack

                                   Őszibarack

                        Héjasok

                                   Dió

                                   Mandula

                                   Mogyoró

                                   Szelídgesztenye

                        Almatermésűek

                                   Alma

                                   Körte

                                   Birs

                                   Naspolya

                        Bogyósok

                                   Ribizli

                                   Egres

                                   Szeder, Szedermálna

                                   Málna

                                   Josta

                        Különleges gyümölcsök

                                   Kiwi

                                   Kakiszilva

                                   Áfonya

                                   Som





III; Dísznövények metszése

            Díszfák metszése

                        Juharok

                        Hársak

                        Kőrisek

                        Vadgesztenyék

                        Díszcseresznyék

                        Díszalmák

                        Tölgy, bükk, gyertyán

                        Berkenyék

                        Galagonyák

                        Akác, japánakác

                        Platán

                        Lepényfa, szivarfa

                        Füzek

                        Nyárak

                        Nyír, éger,

                        Bálványfa, ecetfa

            Díszcserjék metszése

                        Nem-, vagy csak igen indokolt esetben metszendők csoportja.

                                   Boroszlán

                                   Cserszömörce

                                   Erika

                                   Borostyán

                                   Liliomfa                                 

                        Adott évi hajtáson virágzók csoportja

                                    Boglárkacserje

                                   Nyáriorgona

                                   Kékszakáll

                                   Orbáncfű

                                   Som

                                   Mályvacserje

                                   Fagyal

                                   Cserjés pimpó

                                   Gyöngyvessző

                                   Hóbogyó

                                   Barátcserje

                                   Tamariska

                        Előző évi vesszőkön tavasszal virágzók csoportja

                                   Törpemandula

                                   Szilvarózsa

                                   Gyönygvirágcserje

                                   Korai nyáriorgona

                                   Aranyvessző

                                   Téli jázmin

                                   Rózsalonc

                                   Lilaakác

                        Egyéves vessző csúcsrügyéből nyílók csoportja.

                                   Mahónia

                                   Fás bazsarózsa

                                   Rododendron

                                   Orgona

                                   Labdarózsa

                                   Bangita

                        Több éves fás részeken tavasszal nyílók csoportja

                                   Borbolya

                                   Japánbirs

                                   Madárbirs

                                   Som

                                   Kecskerágó

                                   Tűztövis                     

            Örökzöldek metszése

                        Fenyők

                        Lombhullató örökzöldek

                        Tuják

                        Hamisciprusok

                        Tiszafák

                        Ciprusok

                        Lomblevelű örökzöldek

Évelő virágok metszése

Rózsák metszése

            Rózsametszés általános ismeretei

            Jelentősebb csoportok metszése

                        Kúszó, futórózsák

                        Teahibridek

                        Törzses rózsák

                        Törperózsák

                        Vadrózsák

                        Polyanthák

                        Talajtakaró rózsák



IV; Sövények kialakítása, metszése

            Általános tudnivalók

            Néhány szó a formákról

            A sövény mérete

            Metszési módszerek

           

V; Idős fák gondozása, metszése

            Sebek hegedése, a metszés helye

            A metszés célja

            A metszés ideje

            Idős fák sebeinek gyógyítása



VI; Szőlő metszése

            Alapismeretek, a szőlő morfológiája

            Metszésmódok

            Termőalap

            Művelésmódok

            Zöldmunkák



VII; Tudásszintet felmérő kérdőívek

2011. szeptember 11., vasárnap

Aktuális tennivalók a kertben


Az ősz beköszöntével ismét egy olyan időszak érkezett el a kertészkedők életében, ami nagyon sok feladattal jár. Több közülük olyan fontos munka, ami már a jövő évi eredményeket alapozzák meg. A most induló sorozatban megpróbálom sorra venni a fontos munkákat.

Betakarítás
Zöldség-, gyümölcs-, fűszer-, de még a dísznövénykertben is dömping van a termény begyűjtése terén.

Dísznövények esetén betakarításról elsősorban az üzemszerűen termesztő dísznövénykertészetekben beszélhetünk, de én természetesen nem róluk írok. Házi-, és hobbikertekben a téli hónapokra valamilyen célból tartósított dísznövények betakarításáról lehet beszélni. Ezek elsősorban a szárított virágok, mint az egynyári sóvirág, az évelő sóvirág, a szalmarózsa, gombocska, szamárkenyér stb. Ezek a virágok kertünk díszítése mellett, szárítva nagyon hasznosak különféle kötészeti termékekben; csokrok, koszorúk, asztaldíszek stb. Virágok szárított szirmaiból, és illatos növényi termésekből készíthetünk még illatos potpourri-kat is. Érdemes tehát alaposan körülnézni a díszkertben és begyűjteni a hasznos dolgokat.


Egynyári sóvirág - Limonium sinuatum
Évelő sóvirág - Limonium statice
 
           



     







Szalmarózsa - Helichrysum bracteatum
Szamárkenyér - Echinops ruthenicus



     

 
Gombvirág - Gomphrena globosa


Gyógy-, és fűszernövények betakarítása, begyűjtése már sokkal inkább közismertebb feladat. Őket egész évben lehet gyűjteni, akár a saját kertünkből, akár a természetből. Őszintén szólva én támogatom a saját kertes begyűjtést, mert kizárt a természetkárosítás, megbízható a minőség (én termesztem, tudom, hogy mivel kezeltem). A természet mellett is szólnak érvek pl. a természetben előforduló növények hasznos vegyületei tisztábbak, mint a mai agyonnemesített növényeinkké, de erről most nem írnék.

Az ősz az utolsó időszak, amikor még teljes betakarítást végezhetnénk anélkül, hogy a növény megsínylené. Még van annyi ideje, hogy felkészüljön a télre, lezárja a betakarítással okozott sebeket.

A begyűjtött dísznövényeket, gyógy-és fűszernövényeket szárítsuk meg a nap segítségével, majd száraz, pormentes körülmények között tároljuk. A gyógy-, és fűszer, valamint a potpourri-nak való növények tárolásánál a légmentesség is fontos, így megakadályozzuk, hogy az értékes illó-, és aromaanyagok megszökjenek belőlük.



Gyümölcsösben most érnek azok, amelyeket télre be tudunk tárolni. Egy részüket csak frissen tudjuk elfogyasztani, gondoljunk egyes szőlő-, alma-, körtefajtákra, másik részüket kénytelenek vagyunk betárolni, mert igazán csak a tárolóban érnek meg finomra pl. a téli körték, almák, vagy a mazsolaszőlő, a harmadik részük pedig frissen is fogyaszthatók, de a tárolást is jól bírják alma, körte, mandula, mogyoró.

Megfelelő gyümölcsfajták telepítésével el tudjuk érni, hogy tavasztól őszig mindig kerüljön friss gyümölcs az asztalra, télen pedig a tárolóból tudunk finomságokat előhozni. Az ősz a növénytelepítések, megújítások időszaka is. Aki még nem rendelkezik megfelelő gyümölcsválasztékkal, vagy épp megújítani akarja a meglévőket, annak épp itt az ideje, hogy nekifogjon a tervezgetésnek. A telepítésekről hamarosan egy külön részben foglalkozom.

Ilyenkor ősszel frissen az asztalra kerülhet még szilva, őszibarack, alma, körte, szőlő, szeder, málna, mandula, mogyoró, kiwi, egy kicsit később a kieső szilva és őszibarack helyére tehetjük a naspolyát, és különleges gyümölcsöket úgymint kökény, som (bár ezt inkább ősszel), csipkebogyó, aronia, homoktövis.



Zöldségek betakarítása a legnagyobb falat. Felszedésük, és feldolgozásuk munkaigényes. Amennyiben a zöldségeskert rendszeres öntözésben és tápanyag pótlásban részesül, akkor ideje abbahagyni ezt annak érdekében, hogy a növények tárolási állóképességét fokozzuk. Az öntözés, és nitrogén tápelem a sejteket állandó növekedésre sarkallja, a növekedés nem áll le, a sejtek nagyok lesznek, faluk gyenge, víztartalmuk magas, ezáltal nehezebben tudnak ellenállni a tárolási károsítóknak. Kettő-háromhetes szünet alatt a tárolás szempontjából kedvezőtlen folyamatok megfordulnak, a növény felkészül a tárolásra.

A hagymák felszedésének utolsó pillanatában járunk. Aki még nem szedte fel az tegye meg. Ha kedvező körülmények álltak rendelkezésére a vöröshagymának, akkor már talán késő is. A hagymatest megfelelő víz mellett ősszel visszagyökeresedik, újból fejlődésnek indul, ekkor már alkalmatlan a tárolásra. Viszont késő őszre ismét újhagymánk lesz belőle.

A betakarítás megkezdése előtt a tárolót készítsük elő. A tárolásra legalkalmasabb a közel azonos klímájú, földes padlójú sötét pince, melynek hőmérséklete 10-14 fok közötti, a levegő páratartalma magas. Ez biztosítja, hogy a betárolt növények nem száradnak ki, és az alacsony hőfok miatt nem is indulnak fejlődésnek. A terményt szárazabb klímájú pincében nedves homokban, párásabb pincében akár rekeszben takarás nélkül is tárolhatjuk. A tavalyi homokot hordjuk fel, helyette hordjunk le frisset, ezzel biztosíthatjuk, hogy a legutóbbi tároláskor felszaporodott károsítók nem fertőzik meg a friss terményt. A rekeszeket alaposan mossuk meg.

Petrezselyemről és a sárgarépáról felszedést követően kézzel, egyszerű csavaró mozdulattal úgy távolítsuk el a lombot, hogy a répatest ne sérüljön. A gyökérzöldségeket az év során sok olyan behatás érhetet, amik miatt a tárolásuk garantáltan kudarchoz vezet. Ezért felszedést követően alaposan válogassuk át őket. A sérülteket használjuk el friss fogyasztásra, az egészségeseket tároljuk be úgy, hogy a kisebbek kerüljenek elérhető közelségbe, mert ezek vesztenek leghamarabb értékükből.

Ha felszedéskor nedves, sáros a talaj, akkor néhány napig kiterítve hagyjuk száradni őket. Száradást követően a rászáradt földet távolítsuk el. Burgonyát néhány napnál tovább ne tegyük ki sugárzó nap hatásának, mert a gumókban a napfény hatására, olyan enzimatikus folyamatok indulnak el, amik a burgonya ízérzetét nagyban lerontják. Legelőször a sárga típusúakon észlelhetjük a változást, megjelennek rajtuk zöld foltok.



                      





Száraz idő után esett nagymennyiségű csapadék repesztő hatása miatt tárolásra alkalmatlanná vált karalábé és sárgarépa.





     




Talajlakó kártevő által okozott rágás sárgarépán (pattanóbogár lárvája a drótféreg). A rágások nemcsak felszíniek, hanem mélyrehatóak. E sebek mentén gyorsan beindul a baktériumos rothadás, ami a tárolóban villámgyorsan átterjed az egészséges terményre.



Spanyol meztelen csiga kártétele.


Megkezdhetjük a cékla felszedését is. Beltartalmi értéke kialakult, finom savanyúság készíthető belőle. Tárolása történhet befőttként, savanyúságnak, vagy hasonlóan a többi gyökérzöldséghez, pincében. Én nagyon szeretem savanyúságnak. Kedvencem a mini gyökerekből egészben eltett savanyúság. Ezek néhány centi átmérőjű apró gyökerekből készül. Igaz befőzése macerásabb, de érdekes csemege a téli ebédek során. Eltehetjük továbbá egyszerű szeletekben, vagy mintás szeletelővel felszelve is.




Mintás szeletekből készült cékla savanyúság.

Az időben elvetett szárazbab is beérett. Hüvelye megszáradt, levele lepergett. Kisebb mennyiséget kézzel is kifejthetünk, de nagyobb mennyiség esetén érdemesebb egy fóliára kiteríteni, átcsépelni, majd a kipergett babszemeket szél segítségével kifújatni. Gyerekkoromban sokat segédkeztem papámnak a bab cséplésében. Igaz keletkezik némi veszteség, de időben sokkal rövidebb, mint a hüvelyenkénti kifejtés. A szárazbabot vagy fagyasztva, vagy szárazon szellős helyen tartva szoktam tárolni. Az utóbbit kevésbé szeretem a babzsizsik miatt. Ezt a kártevőt betakarításkor nem érzékelhetjük, mert akkor már a babszemekben van a lárvája, ami tároláskor fejlődik ki, és szitává rágja a babot, ami így ehetetlenné válik. Ezért a babot kifejlett szemnagyság idején, de nem kiszáradva szedem le, és fejtem ki, így úgynevezett kifejtőbabként teszem el fagyasztóba.

Ha betakarítunk, akkor a kertben üres ágyások keletkeznek, amiket célszerű hasznosítani, vagy ésszerűen pihentetni. A cikk folytatásaként az őszi vetésről írok.


Bátorítok mindenkit, hogy a cikkel kapcsolatban felmerülő kérdéseit tegye fel. Ezekből mindannyian tanulhatunk. Szívesen veszem, ha megosztjátok velünk a fenti témákban szerzett tapasztalataitokat. Bekülditek azokat a kötészeti munkákat, amiket saját magatok készítettetek a lakásotok, házatok díszítésére. Vagy küldötök olyan hasznos recepteket, amik segítségével mások is finom téli savanyúságokat, befőtteket, lekvárokat készíthetnek.

2011. szeptember 3., szombat

Növények őszi telepítése


Ősszel szinte az összes növényfajt sikerrel telepíthetjük. Kivételek természetesen vannak. A fagyérzékenyeket inkább tavaszra hagyjuk, mivel egy késő őszi ültetés, vagy ne adja ég egy korán beköszöntő tél miatt kevés idejük marad arra, hogy megfelelőképp begyökeresedjenek, felkészüljenek a telelésre. Ilyen érzékeny növény a pampafű.

Ültetés szempontjából megpróbáltam nagyobb csoportokba szedni a növényeket. Így vannak:

Évelő virágok - november közepéig sikeresen telepíthetők. Enyhébb éjszakai fagyok nem okoznak gondot, de ha már nem enged ki a fagy a talajból, akkor már ne kísérletezzünk velük.

Hagymás, gumós, hagymagumós virágok – egy felemás csoport. Egyik részük kimondottan ősszel ültetendők, míg a másik felét csak tavasszal lehet ültetni. Az őszieket augusztus végétől szeptember végéig ildomos a földbe helyezni. Zárt téri hajtatás céljából ültetésük egész januárig is elhúzódhat.

Kétnyári virágok – közi igazi szépségek tartoznak, ezért sokan kedvelik őket. Kevés olyan szabadtéri virág van amelyik ősszel bontja szirmait, majd télen pihen és tavasszal még intenzívebb virágzásba kezd. Az árvácska, százszorszép és társai ide tartoznak. Ültethetjük őket ősszel, és tavasszal is. Kiemelném a díszkáposztát. A piacon megjelenik ősszel, szépsége miatt sokan be is vásárolnak belőle. De tudni kell róla, hogy keményebb fagyokat nem vészel át a szabadban. Takarás mellett pedig könnyen berothad. A kezdeti fagyok megérkezésére a kétnyári növényeknek be kell gyökeresedni a talajba, ezért szeptember végére ültessük el őket.

Zöldségek – A zöldségeskert talaja télen üresen árválkodik, pedig nem kellene ennek így lennie, sőt kimondottan rossz az, amikor a gyomoknak teret engedünk, valamint a zord időjárásnak engedjük, hogy rombolja az értékes termőréteget. Érdemes elvetni azokat a zöldségeket, amik áttelelnek, a fennmaradó üres helyekre pedig talajtakaró zöldtrágyának alkalmas növényeket kell vetni. Ahhoz, hogy sikeresen átteleljenek a zöldségnövényeink vetésüket szeptember végére fejezzük be.

Díszcserjék - november végéig ültethetők. Kisebb talajátfagyás sem okoz problémát, csupán csak az ültetési munkákat nehezíti meg, hogy át kell törnünk a fagyott földréteget.

Gyümölcsfák, szőlő – Nagy hagyománya van az őszi gyümölcsültetésnek. Konténeres, nagy méretű példányok enyhébb éjszakai fagyok fennállásakor is eredményesen ültethetők. November végére igyekezzünk befejezni a telepítésüket.

Örökzöldek, nagyobb cserjék - akár december közepéig is eredményesen a földbe helyezhetők. Nem gond az átfagyott talaj sem, hisz gyökérzetük jóval a fagyott talaj szintje alá kerül, sőt nem is fagy át a talaj a teljes gyökérmélységig, még a leghidegebb télen sem.

Díszfák - aki mindent az utolsó pillanatra hagy az még december második felében is ültetheti a nagyobb fákat. Ekkor már komoly munka a fagyott talaj feltörése, de aki későn ébred az többnyire így jár.

Idős növények átültetése - legjobb, ha fagyott földlabdával végezzük, ehhez pedig igazi hidegre van szükség, tehát egész tél alkalmas rá. Magunk védelme érdekében válasszunk enyhébb napokat a munkára.

Szabadgyökerű növények - ültetésre a legérzékenyebb csoport. Fagyban nem végezhető, ezért telepítésüket be kell fejezni a tartós fagy megjelenésekor. Mivel eredményesen a teljes lombhullás után ültethetők, ezért nagyon szűk időintervallum áll a rendelkezésünkre az ültetésükre. Körülbelül október második felétől, november elejéig.

Milyen típusú növényekkel is találkozunk, amikor betérünk egy szakkereskedésbe? Bizonyára mindannyian ismeritek már ezeket a csoportokat, de ismeretfrissítésként átveszem őket.

Csomagolási mód alapján megkülönböztetünk FÖLDLABDÁS, KONTÉNERES, SZABADGYÖKERŰ, és GYÖKÉRCSOMAGOLT . növényeket.

Földlabdás növénnyel ősszel és tavasszal az ültetési szezonban találkozunk. Nagyon népszerű csomagolási mód, ekkor a faiskolában a növény úgynevezett saját földjéből a gyökerekhez csomagolnak egy adagot. Ez az adag attól függ, hogy mekkora a növény. Túlkoros, idős növényeknél ez több köbméter is lehet, így egy fa több tonnát is nyomhat. Ez a csomagolási mód azért jó, mert a gyökerek egy része nem sérül, védve van a gyors kiszáradástól, és ősszel az esetleges korai enyhe fagyoktól is. A földlabdát egyszerűen kézzel, vagy faiskolákban géppel készítik. A géppel kiemelt fa gyökerét jutazsákkal veszik körbe, a nagyobbakét pedig még dróthálóval (csibeháló) is megerősítik. Ezt a csomagolást kisebb növényeknél javaslom eltávolítani (ebben a kertészek ma sem képviselnek egységes álláspontot, én a gyakorlati tapasztalataimra hallgatok), de csak óvatosan, hogy a földlabda szét ne essen. Nagyobb növények esetén az ültető gödörbe helyezést követően a drótot és a jutazsákot is meglazítom és a föllabda mellé tűröm, úgy, hogy a föllabda felső része megszabaduljon tőle. A jutazsák és a drótháló is egy év alatt elkorhad. Kisebb növényeknél sűrűbb szövésű, nagyobb növényeknél ritka szövésű jutazsákot használnak. A sűrű szövésűn nehezen hatol át a gyökér, pláne akkor, ha keveset tudjuk öntözni és száraz marad a zsák, ezért is javaslom az eltávolítását, a ritka szövésűn könnyen áthatol a gyökér. De mi számit kicsi és nagy növénynek? Kicsi díszfa a 12/14-es méretig, e felett már nagyról beszélek. Később részletesen fogok írni a méretezésről.

Konténeres növényekkel nap, mint nap találkozhatunk a kertészeti árudákba betérve. A konténer bizonyos korlátokat szab a növények számára, ezért díszfáknál 12/14-es méreten felül már ritkán használják. A konténer főként az évelő virágok, díszcserjék, kisebb örökzöldek, és extra minőségű díszfák, örökzöldek csomagolási módja. Nagyobb fák, díszcserjék és örökzöldek földlabdás csomagolásban kerülnek forgalomba. Konténeres növény nagy előnye, hogy az év során bármikor ültethető. A növény gyökere egyáltalán nem sérül, ezért ültetéskor nem éri sokk a növényt. Nincs gyökérveszteség, a sok hajszálgyökér kiültetéskor azonnal növekedésnek indul. Könnyű szállítani őket, véd a kiszáradástól és közepes erősségű fagyoktól is. VIGYÁZAT konténerben a növény nehezebben telel át, még az is amelyik teljesen fagyálló, mert a tartós nagyobb mínuszokban a konténer földje teljesen átfagy, ezzel a növény töve is csonttá fagy, szétnyomja a rizómákat, gyökeresedési csomókat stb., valamint a víz is felvehetetlenné válik azon növények számára (főként örökzöldek), amelyek télen is vesznek fel vizet a talajból, ezért ezek a növények egyszerűen kiszáradnak.

Szabadgyökerű növények ősszel kerülnek a faiskolákba. Tavasszal már csak díszcserjéket, gyümölcsfákat és szőlőt árulnak szabadgyökérrel. Nagyobb méretű növények és díszfák tavaszi szabadgyökeres telepítése nagyon kockázatos. Igazi szezonjuk ősszel van, ekkor biztosabb az eredésük. Nem minden növény alkalmas szabadgyökerű telepítésre. Vannak olyanok, amelyek gyökerei közösségben élnek baktériumokkal, amennyiben ezek jelentős részét elveszti, akkor a növény biztosan nem ered meg. Mások csak egyszerűen nem viselik el a jelentős gyökérveszteséget. Nyír, bükk, gesztenye, szil nem valók szabadgyökerű telepítésre. A szabadgyökér előnye, hogy olcsó, lényegesen olcsóbb, mint a konténeres, vagy a földlabdás. Más fontos előnye nincs. Főként ipari növénytelepítéseknél és erdősítéseknél használnak szabadgyökerű anyagot. Magánkertben nem javaslom.

Gyökércsomagolt növények a csomagküldő áruházak, és az internetes kereskedés előretörésével jelentek meg. Ezek tulajdonképpen szabadgyökerű növényeket, melyek gyökerét vékony fóliába tekerik, úgy, hogy forgácsot, fűrészport tesznek a növény gyökeréhez, hogy ne száradjon ki a szállítás során.

Méret alapján megkülönböztetünk SUHÁNG, KORONÁS, CSEMETE, és IDŐS, vagy TÚLKOROS növényeket.

Úgy gondolom sok magyarázatot nem igényelnek. A SUHÁNG csak egy egyenes vessző, a KORONÁS már rendelkezik vázágakkal, mérete egész extrém nagyságig terjedhet, de ezt már TÚLKOROS növénynek hívják. Ezt a fogalmat és növényméretet kevesebben ismerik, elterjedése napjainkban is tart. Ezek nagyon nagy méretűek, elérhetik 8 métert is, törzsátmérőjük meghaladhatja az 50 cm-t, súlyuk több tonna is lehet. A CSEMETE méret szintén nem közismert. Főként erdészek használják erdőtelepítésekre. Szabadgyökerűek, méretük néhány 10 centiméter. Nagy előnyük, hogy olcsók.

A növények jelölése Nem mindegy, hogy milyen növényt, mekkora méretűt, milyen csomagolási móddal, milyen minőségben, és hol vásárolunk. Az első négy kérdésre a kertészek egy egyszerű jelölési móddal adják meg a választ. Ez a jelölés azonban a kerttulajdonosok számára sokszor kínai. Az alábbiakban ezen próbálok segíteni.

SF = sorfa, azaz olyan díszfa, amit a faiskolákban egységes méretűre nevelnek, annak érdekében, hogy az utcákba kiültetve egységes képet mutasson. Egyforma hosszú, és vastagságú törzs, a korona magassága egységes stb.

PF = parkfa, azaz olyan díszfa, amit olyan helyekre kell kiültetni, ahol nagy légtér áll rendelkezésükre a növekedéshez, tehát egy szép park.

SZOL = szoliter, azaz olyan növény, ami jellegéből adódóan akkor mutat igazán szépen, ha egyedül ültetik ki őket, tehát az általuk nyújtott látványt nem befolyásolja más a közelében álló növény.

SU = suháng

BF = bokorfa, azaz olyan díszfa, ami a földtől ágas

SZGY = szabadgyökerű

FL = földlabdás

KONT = konténeres

12/14 = fák méreteire utaló szám, ami azt jelenti, hogy a fa törzsének a kerülete, a föld felszínétől mért egy méteres magasságban hány centiméter, ez esetünkben 12-14 centiméter.

250/300 = díszfák, gyümölcsfák, örökzöldek méreteire utaló szám, ami azt adja meg, hogy a növény a gyökérnyaktól mérve milyen magas centiméterben megadva.

30/40 = kisebb örökzöldek, és díszcserjékre utaló szám, ami azt adja meg, hogy a gyökérnyaktól, vagy a konténer tetejétől számítva milyen magas a növény, centiméterben megadva.

5 L = konténeres növények mérőszáma, ami a konténer űrtartalmát adja meg literben.

CSP = cserepes növény, cserép alatt nem az agyagcserepet, hanem a keményfalú műanyag cserepet értjük

8/10 = hasonló számot írtam már a díszfáknál, de fontos, hogy a hagymás virágok vonatkozásában is megemlítsem. Náluk ez a szám a hagyma legvastagabb körméretét adja meg centiméterben. Nagyon fontos szám, mert a túl kicsi hagyma nem virágzóképes.

I, II, III stb. OSZT = ez  a minőségi osztályba sorolást adja meg, értelemszerűen az I osztályú a legjobb.

Ezek a legelterjedtebbek. Remélem nem hagytam ki fontos jelölést. Ha mégis, akkor kérdezzetek rá nyugodtan.

A fenti jelöléseket csoportosan használják a növényeknél. Nézzünk példákat:

SF FL 12/14 = földlabdásan csomagolt sorfa, melynek a gyökérnyaktól egy méteres magasságban mért törzskerülete 12-14 centiméter között van.

FL 250/300 =  földlabdás növény (zömmel örökzöldeknél találkozunk ilyen jelöléssel), melynek a gyökérnyaktól mért magassága 250-300 centiméter között van.

KONT 5L 40/60 = 5 literes konténerben nevelkedett növény, melynek a magassága a gyökérnyaktól mérve 40-60 centiméter közé esik.


2011. június 14., kedd

Aranyvessző-Forsythia elterjedt nevén aranyeső metszése

A nyár kezdetén már-már azt gondolnánk, hogy vége a metszéseknek. Rosszul tesszük, ha ilyen gondolatok forognak a fejünkben. Egyes növényekbnek csak most kezdődik el a metszése, míg másokat egész évben folyamatosan metszünk.
Folyamatos metszésre legjobb példák a rózsák, a sövények, alakra nyírt növények.
A most metszendőkre pedig a korábbi cikkemben (a metszés alapjai) felsorolt négy csoport közül a második csoport tagjai, azaz a lombfakadás előtt virágzók. Ezek a növények a vegetációs idő során növesztett vesszőkön ülő leveleik hónaljában képzik virágaitkat, a melyek a tél kedvezőtlen körülményei miatt nem nyílnak ki. Viszont a tavasz első jeleire (sokszor már egy hosszú ősz esetén is kinyílik néhány virág) szirmot bontanak. Olyan korán virágoznak, hogy a levelek még meg sem jelennek. Ezeket a növényeket nem metszük nyugalmi állapotukban, mert azzal sok virágot dobnánk ki. Velük megvárjuk, amíg elnyílnak és ezt követően metszük őket. Ilyen növények:
törpemandula-Amygdalus nana
aranyvessző-Forsythia
téli jázmin-Jasminum nudiflorum
lila akác-Wisteria sinensis
Őket legjobb közvetlen az elvirágzás után metszeni. Lelkisimeretesen bevallom nekem ritkán sikerül ebben az időpontban metszenem őket. pont ekkor ugyanis olyan sok egyéb teendő van a kertben, hogy halasztódik a metszésük. Nekem sok ilyen növényem van, ezért a metszésük több napot vesz igénybe. Akinek kevés van és fiatalok, azok biztosan be tudják tartani az optimális időpontot.
A hosszú bevezető után ebben a cikkben az aranyvessző (népi nyelvén aranyeső)-Forsythia metszéséről írok.

Ilyen volt metszés előtt, és teljes virágzásban lent.

Ahhoz, hogy ezt a virágmennyiséget évről-évre produkálja több dolog mellett szükség van a rendszeres metszésre. Nekem ez az aranyvessző sor nyíratlan sövényként funkcionál. A házat részben takarja a közút felől, részben pedig felfogja az út felől érkező ártalmas port, zajt. Nekem tehát fontos, hogy sűrű legyen. A sövény 9 éves. Olyan terjedelmessé vált, hogy a metszés során a nagyságából is vissza akartam venni. A fentiek alapján a következőkben bemutatott metszés célja tehát:
  • a folyamatos virághozam biztosítása,
  • a sövény méretének csökkentése
  • a bokor megújítása
Mint fent írtam, ennek a metszésnek az optimális időpontja közvetlen a virágzás után lenne, de nekem erre akkor nem volt időm. Mivel a virágzás az időjáráshoz kötődik, ez pedig az elmúlt években eléggé változó, ezért pontos dátumot nem tudok írni. Valamikor április közepe, és május közepe közé esik. Idén május elején volt, ezért körülbelül egy hónappal vagyok megcsúszva. Ez nem olyan vészes. A túl későn történő metszésnek vannak kockázatai. Ezek:
  • a növény túl sok friss hajtást veszít,
  • túl sok friss seb keletkezik,
  • nem marad elég idő az új hajtások kifejlődéséhez, télelésre történő felkészüléshez.
folytatása következik

2011. március 26., szombat

Zuzmók

A NÖVÉNYVÉDELEM oldalt is elkezdtem tartalommal feltölteni. Első bejegyzést a zuzmóknak szenteltem. Velük leglátványosabban metszéskor találkozunk, ezért velük fogalkoztam először a növényvédelem oldalon. Érdemes a cikket elolvasni.

2011. március 21., hétfő

A gyep tavaszi munkái

Elkezdetm írni egy cikket a gyep tavszi munkáiról. Részeletesen a fejlécen látható GYEP oldalra kattintva olvashatjátok. Mivel nagy téma, ezért a hét folyamán több részletben teszem fel. Bízom abban, hogy sokaknak segíteni tudok.

2011. március 20., vasárnap

Komposzt feldolgozás

Tél végén tavasz elején érkezik el az idő, amikor az előző évben összegyűjtött és a komposztálóba helyezett szerves hulladékot feldolgozzuk. Helyes komposztálási eljárás során az elmúlt fél-egy év elegendő arra a természetnek, hogy a szerves hulladékot feldolgozza földdé alakítsa.
A feldolgozás azért is szükséges, hogy a komposztálóban helyet készítsünk az idei szerves hulladékoknak. A BIOKERT oldalra feltettem erről egy cikket. Sajnos azok az oldalak nem címkézhetők, ezért ide a metszési főoldalra is kell egy rövid összefoglalót írnom róla, hogy címkéket helyezhessek el, amik alapján a keresőprogramok megtalálják.
Remélem sokan hasznos információkat találtok ebben az írásban is.

2011. március 9., szerda

Tél végi lemosó permetezés

Mielőtt belevágnák fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem vagyok a permetezések híve, de belátom szükségességét bizonyos esetekben. Zöldségkertemben próbálom ötvözni a biogazdálkodást, az egyszerű fogásokkal és a vegyszerekkel. Vannak olyan zöldségek, amik csak rövid időszakban hajlandóak teremni nálam, ilyen pl. az uborka, aminél a csapadék és a meleg hatására támadó kórokozók gyors pusztulást idéznek elő. Úgy próbálom ezt vegyszerek nélkül megoldani, hogy többszörösét vetem annak, mint amennyire szükségem lenne, így 1-2 szedéssel betakarítom és fel is dolgozom azt a mennyiséget, amit betegségek nélkül egyébként 6-10 szedéssel takaríthatnék be. Másrészt igyekszem szakaszosan vetni, de a nyári másodvetést a meleg miatt már virágzás előtt támadja a betegség, így arról nagy termésre nem számíthatok. Persze tudom, hogy ehhez nagyobb kertre van szükség, szerencsére nekem ez megvan. Azért tettem ezt a kis kitérőt, hogy a vegyszerpártiak ne kövezzenek meg egy-két későbbi kijelentésem miatt.
A tél végi lemosó permetezést (nem véletlenül hangsúlyozom a tél végit, hiszen újabban már őszi lemosásról is beszélhetünk, de erről majd ősszel) már évszázadok óta alkalmazzák a kertészek. Tulajdonképpen a gyümölcsfa növényvédelem alapvető elemének tekintették. Sokan ma is vallják, hogy egy eredményes lemosó permetezéssel az egész évi növényvédelmet tehetjük hatékonyabbá. Ez részben igaz is. De az elmúlt néhány évtizedben akkorát változott, főként hatékonyabb lett a növényvédelem, hogy egyes betegségek ellen vegetációs időben olyan hatékonyan védekezhetünk, hogy szükségtelen miattuk lemosó permetezés. Mi is változott?
·         Folyamatos kutatásoknak, tanulmányozásoknak köszönhetően alaposan megismertük a károsítókat, egyszóval kiismertük gyenge pontjait.
·         Új, igen hatékony növényvédő szereket fejlesztettek ki, amik sokszor annyira specifikusak, hogy csak egy károsítóra hatnak.
·         Mivel megismertük a károsítókat, és könnyen előre jelezni és követni tudjuk a környezet változásait (csapadék, hőmérséklet, szél, fény), ezért időben tudjuk, hogy mikor fertőznek, károsítanak. Így időben tudunk beavatkozni, elegendő a kevesebb növényvédő szer is.
·         Leporoltuk a biogazdálkodási tapasztalatokat, sőt új irányzat a holisztikus növénytermesztés is szárnyait bontogatja.
·         A növényvédő szer kijuttatásban is átütő újítások láttak napvilágot. Ezeknek köszönhetően pontosabban tudunk „célba lőni” azaz a károsítóhoz pontosabban tudjuk a szert eljuttatni, ebből és a hatékonyabb porlasztásnak köszönhetően kevesebb szert kell kijuttatni.
Szükség is van a fejlesztésekre hiszen:
·         Egyre több élelmiszert kell előállítanunk a növekvő emberiség számára.
·         Az élelmiszer biztonsági szempontok szigorodásával egyre kevesebb növényvédő szer maradhat a terményekben. Sajnos ezt sokszor kijátsszák, elbagatellizálják.
·         Mindig új károsítók jelennek meg, amik ellen új harcokat kell megvívnunk.
·         Drágulnak az élelmiszer előállítás költségei, így ahol lehet olcsóbbítani kell. A növényvédő szer árak a gyógyszerekhez hasonlóan a csillagokban vannak, ezért nem mindegy, hogy 1, vagy 0,5 literből oldjuk meg a védekezést.
A lemosó permetezés melletti legnagyobb érv, hogy a fák nyugalmi állapota miatt (nincs levél, virág, termés stb.) olyan töménységben használhatjuk a vegyszereket, amik egyébként jelentősen károsítanák a növényt (pl. leégetik a levelét), valamint a növényen szorgoskodó hasznos élőlényeket sem pusztítjuk, mivel még ők is inaktívak. További érv, hogy egyes károsítókat olyan hatékonyan gyéríthetünk, hogy vegetációs károsítása lényegesen kisebb mértékű lehet. És vannak olyan kártevők, amelyekkel ma sem nagyon bírunk, ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, ami számukat gyéríti. Ilyen a piros gyümölcsfa takácsatka, és a körte levélbolha.
Ellenérvként lehet említeni a fentieket, amik azt támasztják alá, hogy lemosó permetezés nélkül is eredményesen védekezhetünk vegetációs időszakban.
Mikor javasolt a lemosó permetezés elvégzése?
·         ha év közben nem tudunk rendszeresen védekezni a károsítók ellen (a rendszeres védekezés alatt értek minden olyan beavatkozást, ami a károsító ellen hat, legyen az vegyi, biológia, agrotechnikai)
·         ha előző évben komoly fertőzés lépett fel a gyümölcsfáinkon főként tafrina, monília, atka, körte levélbolha, tűzelhalás, ágelhalás)
·         ha nem vagyunk elég felkészültek a szakszerű és irányzott kártevők elleni védekezésre (nincs szakismeretünk, anyagilag megterhelő a sok vegyszert megvásárolni, nincs időnk rendszeresen védekezni, fizikai teher a kezelés elvégzése, nincs segítségünk), egyszóval bármi, ami korlátozhat bennünket az eredményes védekezésben,
·         ha a gyümölcsfáink közelében elhanyagolt gyümölcsös, vagy kert van, ez ugyani s a betegségek melegágya, hiába védekezünk lelkiismeretesen, ha a szomszédból folyamatosan fertőzés érkezik
A tél végi lemosó permetezés menete:
1.      Végezzük el a metszést. Fontos, hogy metszés után kerüljön sor a lemosó permetezésre mert a metszési munkák során. Egyrészt nagyon fontos információkat gyűjtünk arról, hogy milyen betegségek nyomai, illetve kártevők vannak a fán. Másrészt metszés során kell elvégeznünk a nagyobb sebek, sérülések kitisztítását. Harmadrészt a lemosó permetezést nagy dózissal kell végeznünk, ezért sok vegyszer kerül a fára, amiből egy későbbi metszés során bizony sokat magunkba vehetünk.
2.      Zárjuk le a metszési sebeket, a kitisztított sebeket, sérüléseket. Ezt fasebkezelő paszta egyszerű ecsetes felkenésével tehetjük meg. Fontos tudnunk, hogy a lemosó permetezés nem véd ezeknek a sebeknek a későbbi elfertőződése ellen.
3.      Válasszuk ki a lemosó permetezéshez szükséges szert. Ebben a cikk későbbi része nyújt további segítséget.
4.      Készítsük elő a permetezéshez szükséges eszközöket, főként a permetező gépre van szükség. Végezzünk üzempróbát, ah szükséges cseréljünk tömítéseket.
5.      Végezzük el a permetezést.
A tél végi lemosó permetezés legjobb ideje a téli fagyok elmúltával, a metszési, fatisztogatási, sebkezelési munkák végeztével közvetlenül a rügy fakadása előtt van. Ekkor a rügy pikkelyei már fellazulnak, ezzel megnyílik az út a vegyszeres folyadék rügypikkelyek alá bejutása előtt. Ilyenkor a kórokozók spórái és a kártevők telelő alakjai (pl. tojások) már megkezdték élettevékenységüket, ezért kevésbé védettek a vegyszerek károsító hatásai ellen. A hasznos szervezetek azonban még nem éledtek fel, így bennük nem okozunk károkat.
Mivel permetezzünk?
Kereskedelmi forgalomban nagyon sok olyan növényvédő szer kapható, ami alkalmas lemosó permetezésre. Mindenki másra esküszik, ezért a hozzánk legközelebbi gazdaboltban nyílván olyan szert kapunk, ami az eladó hitvallásának megfelel. A következő néhány sorban röviden megpróbálok tájékoztatást adni az alkalmas szer kiválasztására.
Mint korábban már említettem, a metszés során nagyon fontos információkhoz jutunk a gyümölcsfáinkkal kapcsolatban. Olyan kontaktus teremtődik ember és gyümölcsfa között, amire az év során többet nem lesz példa. Ezért a fa ki is használja ezt a lehetőséget és folyamatosan beszél hozzánk, nekünk már csak ki kell nyitnunk a szemünket, belső fülünket, és lelkünket ahhoz, hogy megértsük.
·         Milyen az erőnléte?
·         Mennyi termésre számíthatunk?
·         Milyen az egészségi állapota?
·         Milyen károsítók nyomai vannak rajta, amik ellen védekeznünk kell?
Nekünk a lemosó permetszer kiválasztásához az utolsó a fontos.
Réztartalmú szerekkel a kórokozó gombák, baktériumok ellen védekezhetünk eredményesen. FONTOS! Kivétel a lisztharmat. Tehát, ha metszéskor érzékeljük, vagy tudjuk, hogy előző évben komoly fertőződés volt:
Almatermésűeknél baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségekből.
Csonthéjasoknál baktériumos és gombás ágelhalás, meggy, cseresznye, szilva, kajszi esetén monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségekből.
Bogyós gyümölcsűeknél a málna és szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségekből.
Héjas gyümölcsűeknél a baktériumos levél- és termésbetegségeknél.
Olajtartalmú szerekkel a rovar- és atkakártevők ellen tudunk eredményesen védekezni. Tehát, ha az előző években erős levéltetű, pajzstetű, vértetű, levélbolha, atka fertőzést volt, vagy metszéskor észleljük ezeknek a jelenlétét, akkor olajtartalmú lemosó szerrel védekezzünk.
Kéntartalmú szerek a fent már említett lisztharmat ellen nyújt védelmet.
Kombinált hatóanyagú szerek egyszerre nyújtanak védelmet a gomba, baktérium, rovar és atkakártevők ellen.
Ezek után adódik a kérdés, hogy mért nem használunk kombi szereket. Ezek minden ellen védelmet nyújtanak? Azért mert:
·         ha csak egyfajta károsító ellen kell védekezni, akkor feleslegesen terheljük a környezetet egyéb vegyszerekkel,
·         a kombi szerekben gyakran az egyik károsító csoport elleni védelem hátrányára kerül be a másik elleni védelem, tehát kisebb hatóanyagú a réz alkotóelem, így a gombák ellen kevésbé véd, holott előfordul, hogy nekünk pont erre lenne szükségünk,
·         a kombi szerek drágábbak, ezért feleslegesen is költhetjük a pénzünket.
Érzem a sorok közt feszülő ismételt kérdést. Honnan tudja egy laikus kertész, hogy milyen károsítók vannak a fáin? Nos a korábban metszésekről írt cikkekben próbáltam a betegségekre, kártevőkre is kitérni, pontosabban azokra a részeikre, amiket így télen felismerhetünk. Ezeket visszakeresve könnyebben fel tudják ismerni, hogy a gyümölcsfákon milyen károsítók vannak most jelen. Ez nyújt némi támpontot. Aki pedig bizonytalan, annak azt tudom tanácsolni, hogy forduljon szakemberhez, de én is szívesen segítek, ha küld róla fényképet.
Néhány gyakorlati tanács a permetezés elvégzéséhez.
Mint a neve is tartalmazza lemosó permetezés, tehát ne sajnáljuk a vegyszert. Folyjék a fán a vegyszer. Hisz ez a lényege, hogy olyan mennyiségben és töménységben tudjuk ilyenkor a fára juttatni, hogy azt nem károsítja. Mert különben nyáron a fa levelét égetné le az ilyen mennyiség és dózis. Hogy ez mit jelent? 0-5 éves fa 2-3 liter, 5-10 éves fa 4-5 liter, 10-15 éves fa 6-8 liter, 15-20 éves fa 10-12 liter, 20 év felett a koronarendszer nagyságától függően (cseresznye sokkal nagyobb, mint pl. az alma) 12-20 liter permetlére van szükség.
Ha a fa alatt van az őszi lomb, akkor arra is permetezzünk. Ott is szunnyad sok károsító.
A kezelést szigorúan rügypattanás előtt be kell fejezni. Rügypattanás után a vegyszer már károsíthatja a rügyet, virágot.
ha vannak nagyobb repedések, odúk, lukak a fán, akkor oda célirányosan permetezzünk be.
Ne sajnáljuk rá az időt. Mindenhol alaposan permetezzünk, ne legyenek száraz kéregfelületek. Aki lusta ne gondolja azt, hogy töményebb szer kijuttatással időt spórolhat meg. Tévhit. Kisebb hibát követünk el akkor, ha hígabb szerrel, de alaposan permetezünk, mintha töménnyel, de hiányosan.
A lemosó szer vegyszer. Bánjunk tehát vele így, vegyük fel a védőeszközöket, a munka után pedig alaposan mosakodjunk meg.
Lemosó permetezést mindig a metszés után végezzük el.
Alaposan olvassuk el a növényvédő szer csomagoláson található használati, és óvórendszabályi, védelmi információkat, és ezeket tartsuk is be.