Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2015. január 17., szombat

Futólonc - Lonicera metszése

Futólonc - Lonicera metszése.


A futólonc név alá több faj gyűjthető össze. A részletekben történő elveszés nélkül egyszerűen megfogalmazva azokról szól ez a cikk, amelyek gyors növekedésükkel, csavarodó, tekergő mozgásukkal függőleges felületekre képesek felkúszni, és ott megkapaszkodni. Ők lennének azok:

   












Nem túl elterjedt növények, de egyre gyakrabban megtalálhatók a díszkertekben. Igénytelenek, ami nem azt jelenti, hogy extrém körülmények között is megélnének. Átlagos körülmények között gyorsan növekednek, és pár év alatt teljesen eltüntetik azt a 6-10 négyzetméteres függőleges felületet, amit nekik szántunk ültetéskor. Betegségük nem ismert, de tartósan kedvezőtlen körülmények között (pl. szárazság esetén) legyengülnek, és ilyenkor egyes gombák képesek hatékonyan megtámadni őket. Kártevői közül a levéltetűt kell kiemelni, amely számottevő kárt ugyan nem okoz a növényen, de édes, ragacsos ürüléke a sövény alatt lévő tárgyakat kellemetlenül összekoszolja, és azon megtelepedő korompenész miatt még feketévé is teszi a tárgyakat. Ezt eltávolítani nem könnyű.


Mint a fenti képeken is látható, többféle színben kapható növény. Virágai egész nyáron át folyamatosan nyílnak, egyes fajtáké erősen illatosak. Ezzel nagyon sok porzó rovart magukhoz csalogatnak, és számukra táplálékul szolgálnak. Nagyon fontos tulajdonság ez azok számára, akiknek fontos a természet védelme, a fajok sokszínűségének (biodiverzitás) megőrzése. A porzó rovarok mellett a madaraknak és más hasznos rovaroknak biztosítanak fedezéket, búvó- és költőhelyet. Termése nem fogyasztható.


    











Metszésével legtöbbször nem foglalkoznak, még azokban a kertekben sem, ahová rendszeresen jár kertész szakember. Ennek főként az az oka, hogy egy 6-8 éve nem kezelt növény olyan mértékben elvadul, hogy még gyakorlott metszők is vakargatják a fejüket, amikor a növény metszését kérik tőlük.


         











 Meg is értem. Ebből a dzsungelből normális állapotot kialakítani nem egyszerű. Főként akkor, ha sok van belőle. A minap metszettem egy kertet, amelyben 6 méteren volt ilyen sövény. Az 5 órás metszési időből 2 órát csak ez a növény vett el. Ennek ellenére fontos feladat a metszése, amit ne hanyagoljunk el.
Metszése során három jól elkülöníthető típust határozhatunk meg:
·         alakító,
·         rendszeres,
·         és ifjító metszést.
Az alakító metszésre az ültetés után azonnal, vagy ha ősszel történik az ültetés, akkor a következő tavasszal kerül sor. Ez nem bonyolult, mivel csak az egészséges hajtásokat kell meghagyni, a beteg törötteket tőből eltávolítani. A megmaradó hajtások 1/3-át vissza kell csípni. Ez biztosítja a kezdeti gyors és dús növekedés beindulását.
A rendszeres metszéssel biztosítjuk azt, hogy a növény:
·         ne öregedjen el idő előtt,
·         ne kússzon nem kívánatos területekre pl. szomszéd, más növények stb.,
·         folyamatosan és bőven virágozzon,
·         ne legyen olyan sűrű, ami már kedvező helyet teremt a betegségeknek.
Miként érhetjük ezt el?
A beteg, törött, elszáradt hajtások eltávolításával.
A túl hosszúra nőtt, kedvezőtlen helyekre kúszott hajtások visszavágásával.
Az elöregedett hajtások tőből történő kivágásával.
A túl sűrű ágrendszer ritkításával.
A fenti műveletek elvégzése után megmaradt hajtások visszacsípésével.
Mivel a legtöbb kertben elöregedett példányokkal lehet találkozni, ezért részletesebben az ifjító metszéssel szeretnék foglalkozni, ezért a rendszeres metszésről többet nem is írnék. Annyit azonban megjegyzek, hogy az ifjító metszés során bemutatott technikák, képek megfelelő útmutatást adnak majd ennél a metszésnél leírt műveletek helyes elvégzéséhez.
Megérkeztünk a legnehezebb és legbonyolultabb metszési módhoz, az ifjító metszéshez.
Az ifjító metszés során a fent képeken bemutatott dzsungelből alakítunk ki egy újra jól teljesítő növényt. Nézzük sorba. Itt aztán felborul mindenféle sorrend, mivel ember legyen a talpán, aki meg bírja mondani, hogy melyik az egészséges vagy beteg, melyik a fiatal vagy idős, ha mégis meg tudjuk ítélni, akkor éppen honnan indulnak? Így aztán az alábbi menetrendet javaslom.
1; Bújjunk be a növény alá, és kezdjük el az idős, elszáradt hajtásokat eltávolítani. Ez a legidőigényesebb, legfárasztóbb, és legtovább tartó munkafolyamat. Mivel legtöbbször a kerítésre futtatják fel, ezért az alábújás során nem tudunk teljesen kiegyenesedni (legalábbis én a 180 centimmel), szóval ez a legek szakasza. 


Ezt a képet fent már egyszer bemutattam. Most azért tettem be újra, mert ezen lehet a legjobban látni azokat a részeket, amiket el kell távolítani. A képen jól kijönnek a világosabb és sötétebb tónusok. Minél idősebb egy hajtás, annál sötétebb a színe. A képen látható feketék egyértelműen az eltávolítandók táborába tartoznak. Ezeket egyszerűen tőből vágjuk ki. A lenti kép az eltávolításuk után készült. Már látni, hogy mennyivel szellősebb lett a növény.


Több szakirodalom is foglalkozik a futólonc metszésével. Ezekben rendre olvasni olyat, hogy a metszés során vigyázzunk arra, hogy a megmaradó hajtások ne törjenek meg. Nos ez lenne az ideális állapot, de egy ilyen sűrű növény metszése során ez nem kivitelezhető. Ha a kivágott hajtásokat kihúzzuk a sűrű szövevényből óhatatlanul is megtörünk több hajtást is. Nem kell ezen túl sokat aggódni. A növény hamar helyrehozza magát, ha pedig teljesen eltörik egy-két hajtás, akkor azt tavasszal kihajtás után úgyis észrevesszük, és egyszerű beavatkozással eltávolítjuk őket.
2; Következik a ritkítás. Az öreg, beteg, száraz ágak eltávolítása után még mindig túl sok a hajtás. Ezeknek legalább a felét el kell távolítani. Van egy örömhírem. Ehhez már nem kell bebújni a növény alá, sőt nem is ajánlott, mivel kívülről sokkal jobban látjuk, hogy mely hajtások helyezkednek el rosszul, melyek vékonyak, gyengék, netán rossz helyzetűek, ezeket kell ugyanis kivágnunk.
Két példa a ritkítás folyamatára.
Az első képen az alsó, és lombkorona alá szorult helyzetű hajtást távolítjuk el.
A második és harmadik képen egy pontból kiinduló több hajtás ritkítását látni.
Nagyon sok egyéb eset adódik még, ami alkalmas a ritkításra. Nekem egyelőre csak erre a kettőre van fényképes példám. Ha többet szeretnétek látni, akkor hívjatok meg metszeni a kertetekbe J
















3; Ha megvagyunk a fenti két szakasszal, akkor tulajdonképpen végeztünk is. Már csak egy kis finomhangolásra van szükség. Nézzük át még egyszer a növényt, és ha találunk még rossz hajtást, akkor avatkozzunk be. Ha törött sérültet találunk, akkor azt is távolítsuk el. Nézzük át a növény tövénél induló új hajtásokat. Ezek közül is szedjük ki a nagyon vékonyakat, elegendő csak 3-5 erős friss hajtást meghagyni.
A levágott gallyakat gyűjtsük össze. Nagyon alkalmas koszorúalap készítéséhez. Kiváló ajtóra akasztható koszorúk készíthetők belőle. Ha mégsem erre használjuk, akkor aprítsuk fel, és terítsük vissza a növények tövéhez.
Metszés után egy ritka formás növényt kapunk.


METSZÉS ELŐTT


METSZÉS UTÁN



2014. január 30., csütörtök

Almafa metszése

Almafa metszéshez újabb segítség. A cikkekből kimaradó sok-sok hasznos kép gyűjteménye, és magyarázata. Itt megtekinthető és olvasható.

2014. január 20., hétfő

Metszés hatása a szilvafára

Kedves olvasók, metszésre készülő kertészkedők!
Újabb segítség a szilvafa metszésében. Készítettem egy képsorozatot arról, hogy milyen hatása van a fára a metszésnek. Melyik vágásunkra, miként reagál.
A képsort és hozzá a magyarázó szöveget megtekinthetitek itt:
Metszés hatása a szilvafára.

2014. január 12., vasárnap

Szilvafa metszése

Elkészült első normális videóm. No nem kitűnő, de igyekszem. A videó témája a szilvafa metszése. Hangom helyett egyenlőre be kell érjétek a feliratokkal.
A videót itt megnézhetitek:
https://www.youtube.com/watch?v=S1KNaZl5-OM

2014. január 8., szerda

Kerti pálmaliliom (Yukka filamentosa) metszése.

A kerti pálmaliliom családi ház kertek és közterek elterjedt dísznövénye virága. Népszerűsége azért nem összevethető az orgonával, vagy más igen közkedvelt cserjével, virággal.  
Igénytelen, hálás növény. Talajra, vízre igénytelen, gond nélkül megél a rossz minőségű homoktalajon a legmelegebb nyári kánikulában akár öntözés nélkül is. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy jobb talajban, öntözés mellett szebben fejlődik, virághozam egyenletesebb és szebb. Hazánkban teljesen télálló, a legzordabb tartós hidegek sem tesznek benne kárt. A fentiek miatt csak javasolni tudom a kertekbe.
Gondozását sem kell túlzásba vinni, tulajdonképpen mindenféle pátyolgatás nélkül megél a kertben. Amiért mégis érdemes néha beavatkoznunk az életébe az nem más, mint a virághozam. Gondozás nélkül kevesebbet virágzik, metszés hiányában, pedig néhány év alatt csökkenni kezd a virághozam és minőség, majd teljesen el is maradhat. Szűk helyen gyorsabban hagyja abba a virágképződést. Ennek igen egyszerű az oka, hamar kitölti a rendelkezésére álló teret, ezért nem tud több friss tövet fejleszteni. Virágait ugyanis a friss töveken hozza.
Érdemes tehát metszeni. A következőkben ezt mutatom be.
Mint már utaltam rá a virágait csakis új töveken hozza. 

Új tövek az elszáradt mellől kiindulva.


Az elnyílt virágfüzér a tővel együtt elpusztul. Ez a folyamat hosszan elhúzódik. A virág néhány hónap alatt elszárad, de a tő csak fokozatosan hal el, így át tudja adni az energiáit az új töveknek, melyek az elhalt mellett, annak gyökeréből törnek elő.

Felül a haldokló, alul a teljesen elhalt tő. Az alsót teljesen el kell távolítani, míg a felsőből csak a száraz részeket kell kivágni.


Az elszáradt tő komoly fizikai akadályt képez az új hajtásoknak. Ha beszűkült helyen van a növény, akkor a hajtások oldalirányban nem tudnak kitörni a sűrű száraz levélhalom alól, ezért elcsökevényesednek, elpusztulnak.

Teljesen elnyomott pici hajtás. Ha nem szabadítottam volna ki, akkor nyárra teljesen elhalt volna.


Ha mégis áttörné magát, akkor sem tud az új tő megerősödni kiteljesedni, ezért a virágzata is satnyább lesz. Azért, hogy ez ne következzen be közbe kell avatkoznunk. Ragadjunk metszőollót, és távolítsuk el a teljesen elszáradt töveket. Ezt a munkát elég 2-3 évente elvégezni.
Előre szólok nem lesz könnyű munka. A jukka leveleinek csúcsa ugyanis nagyon szúrnak, élei pedig mint a kard pengéi úgy hasítanak. Mindenféleképp védő ruházatban, kesztyűben végezzük.

Hosszú ujjú, dupla falú erősített munkásruhán is ennyire átszúrnak a levelei. 50 tő metszése után így nézett ki az alkarom.


Az elszáradt levelek igen nehezem vághatók, a megfásodott virágszár metszőollóval át sem vágható. A virágszár alatt közvetlenül a föld felett vágható el a régi tő, de ott is csak komoly nehézségek árán, mert a szivacsos, rostos szerkezet igen csak fémálló:) De ez ne vegye el a kedvünket. legyünk elszántak, mert megéri.

Jól alá kell nyúlni a metszőollóval.

Az elhalt tő eltávolítása után az összes száraz levelet szedjük ki a növényből. A már elnyílt, de még el nem halt töveket is pucoljuk ki, szedjük ki a száraz leveleket, és nyírjuk fel az alsó részt.  Majd az egész növény alsó még élő, de már láthatóan sárguló leveleit is vágjuk vissza. Ezek könnyen metszhetők.

Szépen felnyírt és kitisztított tő.


A munka végén egy laza, szellős bokrot kapunk, ahol a növény belseje is kap fényt, így az új tövek könnyen fejlődhetnek.










Metszés előtti és utáni állapot. 



    



   



Méretes növények kora tavaszi metszésekor ügyeljünk arra is, hogy a sündisznók kedvelt telelőhelyei közé tartoznak. Szinte rendszeresen találok bennük sünit, vagy már elhagyott süni fészket. Nagy igyekezetünkbe nehogy belenyúljunk egy alvó példányba.

Elhagyott süni fészek.

A metszés végén keletkezett hulladék leaprítva kitűnő komposzt lazító anyag, vagy akár kerti utak nagyobb növények tövébe takaróanyagként is használható.

Egy nagyobb tőből több zsáknyi anyag kijön.


2013. december 9., hétfő

Hortenzia - Hydrangea.

A hortenzia nemzettség ógörög eredetű, mely a csésze alakú termésre utal. Hydrangea latin név felbontva az ógörögre így néz ki hüdór = víz, angeion = edény, azaz vízedény, vagy vizesdézsa ki, hogy rakja össze a fordítást.

Annabelle

Több mint 40 faja ismert. Őshazája Kelet,- Délkelet-Ázsiában, Himalájában és Észak,- Dél-Amerikában. Európába a 18. század végén került Japánból.
Közismertebb fajai, hazánkban zömében közülük válogathatunk kertészeti árudákban, faiskolákban:
·         Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia
·         Hydrangea gracilis – Karcsú hortenzia
·         Hydrangea anomala – Himalájai hortenzia
·         Hydrangea anomala ssp. petiolaris – Kúszó hortenzia

Kúszó hortenzia

·         Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia
·         Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia

H. paniculata 'Vanilla Fraise'

·         Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia
·         Hydrangea hirta – Borzas hortenzia
·         Hydrangea serrata – Fűrészes levelű hortenzia

H. serrata

Fajokon belül a fajták száma szinte számtalan. A cikken belül képeken bemutatok néhány értékesebb fajtát.
A hortenziák többnyire lombhullatók, ritkán örökzöldek. Felálló szárú, vagy kapaszkodó szárú cserjék. A fásodott szár kérge gyakran leváló. A hajtás belülről fehér színű bélrésszel ellátott.

Jól látható a fehér bél.

 Leveleik egyszerűek, átellenes, olykor örvös elhelyezkedésűek. Leveleik széle fűrészes, ritkán karéjos, nyelesek. Virágszínük igen változó, a választék egyre bővülő, de legtöbbször fehér, kék, zöld, rózsaszín, vagy piros, de előfordul kétszínű és színváltó is. Apró végálló, hímnős virágai lapos, vagy gömbös ernyőszerű fürtökben, bugákban vagy sátorvirágzatban nyílnak. Virágzatát termő és meddő virágok alkotják. A lapos virágzatban a tányér szélén elhelyezkedők többnyire meddők, ennek a virágzatnak ez adja a különlegességét.

A tányér szélén elhelyezkedő meddő virágok, belül a termő virágok.

Minél nagyobb arányban meddők a virágok, annál dekoratívabb a virágzás. Termésük 2-5 rekeszű, csúcsán felnyíló, sok magvú apró toktermés. A magvak kicsik, szárnyasak, vagy szárny nélküliek.
A hortenziák természetes élőhelyükön erdei aljnövényekként élnek, ez pedig nagyban meghatározza igényeiket:
·         tápanyagban gazdag mélyrétegű talaj,
·         üde, vagy nyirkos a vizet jól tároló, kiszáradásra nem hajlamos talaj,
·         párás levegő,
·         széltől védett hely,
·         savanyú kémhatás, egyedül a H. arborescens viseli el a meszes talajt,
·         félárnyékos terület,
·         extrém fagytól mentes hely.
Ha a fentiektől eltérő körülmények közé telepítjük őket, akkor ne várjuk el tőlük az igazi pompát, sőt minél nagyobb az eltérés annál inkább szenvednek, erősen meszes talajban ültetést követő néhány hónapon belül elpusztulnak.

H. paniculata 'Lime Light'

Ezért, ha nagyon szeretnénk hortenziát ültetni, de nem megfelelőek a körülményeink a számukra, akkor:
·         ültessük edénybe, dézsába, mert ekkor lehetőségünk van folyamatosan mozgatni a növényt, tűző napkor árnyékba vinni, de a dézsában számára megfelelő hortenzia földet tehetünk,
·         szabadföldben cseréljünk alatta talajt, legalább egy 0,5 köbméteres ültető gödörbe öntsünk hortenzia földet, vagy savanyú tőzeget és ebbe ültessük,
·         folyamatosan savanyítsuk a földjét savanyító hatású műtrágyával, vagy savanyú tőzeg bekeverésével, öntözővízébe keverjünk citromsavat
·         tűző napra is kerülhet, de ekkor rendszeres öntözést igényel, vízhiány esetén a levelei rögtön megégnek, azokat eldobja, virágzása elmarad, vagy csökken,
·         szél ellen árnyékolnunk, vagy kötöznünk kell,
·         ne mulasszuk el a folyamatos tápoldatozást,
·         párásítás miatt nagy kánikulában öntözzük a lombját is.
A hortenziák nagyon hálás növények, a megfelelő körülményeket és a gondozást meghálálják, gyönyörű és fajtától függően változatos virágtengerrel ajándékozzák meg a kertészt. Felhasználásuk igen tág, hisz a kedvezőtlen körülményeket is ki tudjuk küszöbölni, mint, ahogy arra a fentiekben kitértem. Ültethetők szabadföldbe, dézsába, erkélyre, teraszra, sőt rövid ideig még világosabb lakásban is díszítenek.


Méretükből adódóan kisebb helyekre is ültethetők, nagyobb területekre csoportosan ültetve használhatók. Magasságok 1-2 méter között változik, egyes fajai ettől nagyobbra nőnek a kerti hortenzia egyes fajtái képesek 3 méterig is felnőni, de a futó hortenzia léggyökereinek köszönhetően 12 méter magasságig is felkúszik. Ültethetjük egyesével szoliternek, többedmagával csoportokba, vagy sövénynek. Sövény lehet egynemű, amikor egy fajtából alakítjuk ki, vagy vegyes több fajtából. Csoportos telepítéskor legszebb a szabálytalan és több faj, fajta alkotta elegy.

Quick Fire


Érdekesség
Genetikailag kék hortenzia nem létezik. A virágok színe a talaj kémhatásának függvényében változik. A kerti hortenzia meddő viráglabdája savanyú (alacsony pH) talajon kék, míg meszes (magas pH) talajon rózsaszín, pirosas színű. Ha a talaj kémhatása ingadozik, vagy épp változóban van, akkor előfordul, hogy egyik virág rózsaszín, ellenben a másik már inkább kékes árnyalatú. Ez a hatás többnyire edényes neveléskor fordul elő. A kék színt alumíniumszulfát-tartalmú műtrágyával állandósíthatjuk., míg a rózsaszín szuperfoszfát műtrágya használata mellett marad tartós.

Ennyire kék nincs, ez a szín a kémhatásnak köszönhető. Ő a Nikko Blue fajta

A talaj kémhatása változik, jól jelzi ezt a virág színe, amely rózsaszínből megy át kékbe. Tehát melyik kémhatásból változik a talaj, milyenbe?



Gondozása nem bonyolult, nem igényel többet, sem kevesebbet, mint más hasonlószőrű növény. Különös igénye csak a talajban merül ki, de ezt kis odafigyeléssel könnyen teljesíthetjük számára. Mégis mit tegyünk vele?
1.      Ültessük megfelelő körülmények közé. Ha nincs ilyen, akkor mesterségesen biztosítsuk számára, de erről már fentebb írtam.
2.      Öntözzük rendszeresen, de ne álljon vízben a gyökere, mert az könnyen gyökérfulladáshoz vezet. A sok víz miatt fontos, hogy a talaj elvezesse a felesleges mennyiséget, ez főként edényes beültetésnél fontos. Az edény alja mindig legyen lyukas, és alulra kerüljön egy kis drénréteg törött cserépből, vagy kőből. A kő lehetőleg semleges kémhatású mosott kavics legyen, az aprított mészkő lúgos kémhatású.
3.      Nagy kánikulában naponta többször is kell öntözni, pláne a dézsás beültetésűeket. Öntözés mellett a lombját is vizezzük párásítás miatt. Ne féljünk a megégéstől, az amúgy is csak egy útszéli kacsa. Kevés valós alapja van.
4.      Gondoskodjunk a talaj savanyú kémhatásának megtartásáról. Lúgos kémhatás mellett a levelei eresedni, sárgulni kezdenek. Figyeljünk ezekre a jelekre.

H. paniculata 'Diamant Rouge'

5.      Hatalmas virágtömege erősen elhúzzák a hajtásokat, ezért kötözni, karózni is szükséges egyes fajtákat.
7.      Tápoldatozzuk megfelelő tápanyag pótló szerekkel. Ezek többnyire műtrágyák. A lényeg, hogy folyamatosan kapjon magas foszfor és kálium tartalmú tápanyagot. Erre a legjobb a speciálisan a hortenzia számára kifejlesztett műtrágyák, vagy az Osmocote (11-11-18), vagy a Peters-Professional (10-30-20-MgO-TE). Nem szoktam senkit sem lebeszélni a szerves trágyákról, de most mégis azt javaslom, hogy velük csak óvatosan, mivel nehéz kiszámítani a kémhatás változtató hatását. Ha mégis ilyennel próbálkozunk, akkor legjobb a kereskedelemben megvenni őket komposztált, vagy szárított formában, mert a csomagolásukon többnyire rajta szerepel a kémhatásuk, vagy felhasználási instrukciók. Többnyire egyébként savanyítanak.

Messalina


Gyógyhatása
A cseroki indiánok gyógynövényként használták a hortenziát. Elsősorban vizelethajtóként, húgyuti betegségek, vesekő, prosztata-megnagyobbodás kezelésére. Kérgét szív,- és gyomorpanaszok enyhítésére rágták. Sok más betegségre is jónak tartják, gyulladáscsökkentő, vértisztító, fájdalomcsillapító, köszvény ellenes hatást is tulajdonítanak neki. Hámozott hajtásából tea készíthető, de főzve és sütve is fogyasztották őket. Amerikában hivatalosan elfogadott gyógynövény, a homeopátiás terápiában is felhasználják. Használata azonban némi cianidtartalma miatt csak ellenőrzött körülmények mellett ajánlatos.

Kevés betegsége, kártevője ismert, ezért védelmével nem kell különösebben foglalkozni. levelét a lisztharmat és foltosságot okozó egyéb gombát támadhatják. A levelét szívogatja a kétfoltos takácsatka. Levélsárgulást, ér melletti színeződést okoz a meszes talaj. Ez ellen (klorózis) a meszesség megszüntetése mellett hatásos lehet még vaskelátos beöntözés is. Ugyanis a túlzottan sok mész gátolja a vas felvételét, ezért lesz a növény levele sárga, klorózisos.

Tipikus klorózis tünet.


Szaporítása történhet magvetéssel üveg alá tavasszal március-áprilisban. Fajták a meddő virágok miatt ritkán érlelnek magot, ezért magvetéssel zömében csak a tiszta fajok szaporíthatók, de ritkán alkalmazzák, mert magja igen apró, nehezen kezelhető, kelésük egyenetlen, rendszertelen.

Ellenben nagyon könnyű dugványról nevelni. A dugványokat május első felében két kifejlett levélpárral kell megszedni puha, zöld hajtáscsúcsból. Nagyon könnyen gyökeresedik, ezért gyökereztető por használata sem szükséges.

A nyár végével a hortenzia nem veszti le báját. Őszi lombszíne mellett, a tövön télre fennmaradó elnyílt barna virága is mutatós főként a fehér hótakaró előtt, de a zúzmara is igen széppé tudja varázsolni.

Őszi lombszín.

Elnyílt, megbarnult virágok ősz végén.

Little Lime